Idősebbek előnyben: kitalálja, mi való a kérdőjel helyére a Venn-diagram közepén?

A mai rejtvényünk egy Venn-diagram, a kérdés pedig az, hogy mi való a metszet helyére.

2024. augusztus 17., 07:27

Szerző:

Idősebbek előnyben: kitalálja, mi való a kérdőjel helyére a Venn-diagram közepén?

Örömmel tapasztaljuk, hogy olvasóink szeretik fejteni képes-ábrás rejtvényeinket, és mivel mi pedig szeretjük gyártani őket, készült mára is egy: ezúttal egy Venn-diagram a főszereplő.

Mi való a Venn-diagram metszetébe?

Ahogy szoktuk, a fenti ábrarészlet csak ízelítő, a teljes rejtvényt, azaz a komplett Venn-diagramot alább találja. Amint látja, a bal oldali kör is egy halmazt jelenít meg, amiből hat példa van nevesítve, de persze lehetne ennél több szót írni a piros körbe. A jobb oldali, fehér kör, szintén hat szót, hat példát tartalmaz abból a halmazból. A feladat: mondjon egy olyan szót, ami egyaránt illik a bal- és a jobboldali körbe, ami mindkét halmaz kritériumainak megfelel. Ehhez persze rá kell jönni, hogy mi köti össze az egy halmazba került szavakat... Hát nézzük!

 Ábra: 168.hu/Gyulai Bence

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

A megfejtést az oldal alján találja

Nem szeretjük a békés rejtvényfejtést azzal megzavarni, hogy odatesszük a megfejtést a közvetlenül a feladvány alá, ezért helykitöltőnek álljon itt pár tény Johan Vennről, akiről a fenti diagramtípust elnevezték.

Nos, John Venn egy brit matematikus volt, aki 1834-től 1923-ig élt, emlékeztet a Wikipédia. Ő volt a  Boole-logika kifejlesztője. A Venn-diagram (egymást átlapoló kördiagramok) létrehozójaként és népszerűsítőjeként ismert, amivel halmazok egymás közötti kapcsolatát lehet szemléltetni, bár ilyen diagramokat évtizedekkel korábban Gottfried Wilhelm Leibniz és Leonhard Euler is használt logikai állítások elemzésére. Azonban ez a szemléltetési módszer csak Venn 1881-ben megjelent Symbolic Logic című műve után vált általánossá.

John Venn 1857-ben a Gonville és Caius College-ban végzett Cambridge-ben, ahol teológiát és bölcsészetet tanult. Néhány évig lelkészként dolgozott, majd 1862-ben visszatért ugyanabba az intézménybe, és erkölcstant kezdett oktatni. Ebben az időben kezdte érdekelni a matematikai logika és a valószínűség-elmélet, és kidolgozta a valószínűség „gyakorisági elméletét”, amit 1866-ban publikált Logic of Chance címmel. Ez a munkája nagyban befolyásolta a statisztikaelmélet fejlődését. Tizenöt évvel később, 1881-ben jelent meg a Symbolic Logic című műve, majd 1889-ben a The Principles of Empirical Logic. 1883-ban a Royal Society tagjává választották.

Az erkölcstan után matematikai logikát és valószínűség-elméletet tanított a Cambridge Egyetemen.John Venn érdeklődött a történelem iránt is, elkezdte összeállítani a Gonville és Caius College történetét, de a szerző haláláig a munkának csak az első kötete jelent meg, 1922-ben.

Itt a megfejtés

Nos, a bal oldalon a görög ábécé betűi láthatók a piros körben. A jobb oldalon a fehér körben pedig a '80-as évek magyar tévéműsorainak címei olvashatók – erre utaltunk fent a cikk címében, hogy ezúttal az idősebbek előnyben lesznek, mert ki tudja, hogy a 30 alatti korosztályból hányan vannak, akik hallottak ezekről a műsorokról. Ezek értelmében tehát egy olyan magyar tévéműsor illik a kérdőjel helyéről a '80-as évekből, aminek a címe egyben a görög ábécé egyik betűje is: természetesen a Delta a helyes megfejtés.

Az Ablak egyébként egy közéleti szolgáltató műsor volt, ami hozzájárult, hogy tévés legenda lett többek között Déri Jánosból és Bálint gazdából. A Cigánykerék egy délelőtti gyerekműsor volt a '80-as években, a Keresztkérdés pedig értelemszerűen egy játékshow címe volt, a műsort Egri János vezette. A Panoráma Chrudinák Alajos nevével forrt össze, a Felkínálom Pomezanski Györgyével, a Parabola pedig Árkus Józsefével: egy-egy politikai, szolgáltató, illetve kabaréműsorról volt szó.

(Kiemelt kép: 168.hu/Gyulai Bence)

A rovat további cikkei