Meddig marad kék az ég?

A globális károsanyag-kibocsátás 1,2 százalékkal eshet vissza idén – áll a norvég Nemzetközi Klímakutatási Központ legújabb jelentésében. Glen Peters kutatási igazgató szerint ez Európára nézve 24 százalékos csökkenést jelent. Ezzel szemben vannak olyan előrejelzések is, amelyek jóval nagyobb mértékű eséssel számolnak. A Global Carbon Project előzetes számítása szerint 5 százalékkal, de akár még annál is nagyobb mértékben csökkenhet a világon a szén-dioxid-kibocsátás 2020-ban.

Ami a világ legnagyobb szennyezőjét illeti: korábban nagy visszhangot váltott ki az a hír, amely arról szólt, hogy a koronavírus miatt Kínában 25 százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás az egy évvel korábbihoz képest. A mérséklődés oka eszerint, hogy a korlátozások hatására a kulcsfontosságú iparágakban 15–40 százalékkal visszaesett a termelés, illetve jelentősen – mintegy 70 százalékkal – zsugorodott a belföldi repülőjáratok száma. Meg kell azonban jegyezni, hogy ez a visszaesés a napi kibocsátásokat veti össze egyéves időtávlatban, és az, hogy milyen adatok keletkeznek majd az egész évre vetítve, ma még kérdéses.

A Föld átmeneti fellélegzése Lars Peter Riishojgaard szerint azonban csak átmeneti lehet. A Meteorológiai Világszervezet munkatársa úgy látja, hogy az éghajlatra nézve ennek nincs nagy jelentősége. Mindezek ellenére a NASA és az Európai Űrügynökség megfigyelései jól mutatják, mennyivel tisztább most a levegő Vuhan és Észak-Olaszország felett, így ha csak rövid távon is, de regenerálódási időszak indulhat a környezetben.

Ezzel szemben a koronavírus-járvány globális gazdaságra gyakorolt hatása riasztó. A Fitch Ratings számításai szerint a globális GDP az idén 1,9 százalékkal csökkenhet. Ezen belül az amerikai gazdaság 3,3, az eurózóna 4,2, míg a brit össztermék 3,9 százalékkal eshet vissza. A nemzetközi hitelminősítő jelentésének összeállítói szerint az első negyedévi zuhanás után a kínai gazdaság csak lassan talál magára, mivel az élénkülésnek gátat szab a globális recesszió. Leginkább olyan ágazatok sínylik meg a járványt, amelyek döntő mértékben határozzák meg az országok bruttó nemzeti össztermékét, ilyen az autógyártás vagy a turizmus.

Érdekesség, hogy vannak olyan ágazatok – a halászat, a mezőgazdaság, az erdészet –, ahol stagnálás volt tapasztalható, illetve olyan szektorok is, ahol növekedés ment végbe, mint például az internetszolgáltatóknál, valamint az élelmiszer-kiskereskedelemben. Az utóbbi egyáltalán nem meglepő, elég, ha csak az elmúlt időszak felvásárlási lázára gondolunk. Jól látható, hogy a vírus okozta rövid távú hatások miatt már most emberek millióinak állását szüntették meg, még az olyan ágazatokban, is, amelyek kulcsfontosságúak az éghajlatváltozás elleni harc szempontjából.

Kína mint a legnagyobb napelemgyártó, ha csak átmenetileg is, kénytelen volt felfüggeszteni az ilyen eszközök gyártását. A PV InfoLink által közzétett adatok szerint azonban márciusban már visszaállt a normális termelés. Az iparágat vizsgáló szakemberek szerint a napelem-berendezésekre leadott külföldi megrendelések mennyiségében eddig nem történt számottevő változás.

Azáltal, hogy Kína egyre inkább kezd kilábalni a járványból, a bevezetett korlátozások hamarosan okafogyottá válhatnak. A vírus lecsengése után a politikai vezetés számára a prioritás a gazdaság gyors helyreállítása lesz, és a környezetszennyezés visszaszorítását vélhetőleg az aktuális gazdasági helyzethez, a gyakorlati szükségletekhez lesz kénytelen igazítani. Kérdés, hogy lesz-e kellő politikai akarat ahhoz, hogy globális, illetve lokális szinten fenntartsanak számos, eddig sikeresnek bizonyult környezetkímélő, korlátozó rendszabályt. / Szurok Dávid