Hamarosan újra megcsodálhatjuk a sarki fényt az égbolton

A Nap aktivitásának maximuma valamikor idén várható, tudósok szerint addig és utána is káprázatos sarki fényekben lesz részünk a várható napviharok miatt – írja az RTL. 

Múlt héten, péntekről szombatra virradó éjjel gyakorlatilag a Föld szinte minden pontjáról, a szokásosnál jóval alacsonyabb szélességi fokokon is megfigyelhető volt a páratlanul erős sarki fény. A Facebookot, Instagramot és a többi közösségi oldalt elárasztották a zöldben, bíborban, lilában úszó képek, amik a kozmikus eredetű jelenségre rácsodálkozó emberek millióinak közös élményét dokumentálták. Így volt ez hazánkban is, még azokban a megyékben is sokan látták az északi fényt, ahol felhők takarták el részben az eget.

A Nature cikke szerint a múltkori lenyűgöző légköri fényjáték csak a bemelegítés volt, a csillagászok és a naptevékenységgel, űridőjárással foglalkozó szakértők arra figyelmeztetnek, hogy idén még ennél is látványosabb éjszakákra lehet számítani.

A sarki fényt (amit a mi féltekénken északi fénynek is neveznek) a Napból érkező, a Föld légkörébe behatoló nagy energiájú, ionizáló hatású töltött részecskék, főleg protonok és elektronok okozzák. Ilyen részecskék főként a Nap különösen aktív régióiból, a napfoltokból áramlanak ki, napkitörések, avagy szakszóval élve, flerek formájában.

A napszelet a Föld mágneses mezeje bolygónk pólusai felé vonzza-tereli, így a légkör elsősorban a sarkoknál kezd fényt kibocsátani a napszél gerjesztő hatására. Egy-egy nagyobb, több anyagkidobódással járó napvihar esetén fordul elő, hogy a magasban kavargó sarki fény a pólusoktól lentebb lévő területeken is megfigyelhető. Ez volt a helyzet a múlt héten is, amikor egy kifejezetten nagy, szabad szemmel is látható, a Nap egyenlítője alatt megjelent napfoltcsoportból szabadult ki nagy mennyiségű plazma, és a Föld felé száguldó anyag péntek éjjel érte a légkört, és okozta 2003 óta a legsúlyosabb (extrém fokozatú) geomágneses vihart.

Az, hogy a föld légkörének rendkívül ritka rétegében, az világűrbe nyúló ionoszférában tomboló fényjelenség az elmúlt időszakban egyre többször és egyre több helyről – így sokszor hazánkból is – megfigyelhető volt, a szakértők szerint egyértelműen azt bizonyítja, hogy Napunk közeledik 11 éves aktivitási ciklusának csúcsához. Ez azt jelenti, hogy a napfizikusok számításai szerint a Nap valamikor még idén, 2024 vége felé eléri aktivitásának maximumát, tehát a legerősebb geomágneses viharok még csak ezután várhatóak.

(Kiemelt képünk forrása: Időkép)