Itt az adóbevallás ideje, a NAV kiemelt figyelmet fordít a jövedelmek azonosítására

A pünkösdi hétvége miatt a 2023-as személyi jövedelemadó-bevallások határideje 2024. május 21. Eddig van tehát még idő annak átgondolására, hogy mely jövedelmek lehetnek azok, amelyek nem szerepelnek az adóhatóság által elkészített szja-bevallástervezetben, illetve eddig kell beírni ezeket a megfelelő sorokba – figyelmeztet a Niveus Consulting Group. A 24.hu által szemlézett cikkben a tanácsadócég szerint érdemes ekkor a tőkepiaci ügyletekből és kriptovalutákból származó jövedelmekre is gondolni.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2024-re előirányzott adóellenőrzési terve alapján a korábbi években már megszokott, klasszikusnak tekinthető ellenőrzési célpontok mellett fokozottabb ellenőrzésre számíthatnak az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből és a kriptovalutával végrehajtott ügyletekből jövedelmet szerzők is.

A cég adótanácsadási üzletágának vezetője, Antretter Erzsébet szerint azzal általában tisztában vannak az adózók, hogy amennyiben belföldi bankon, vagy befektetési szolgáltatón keresztül történik egy tőkepiaci ügyletből – például részvényértékesítés – származó jövedelem kifizetése, akkor a kifizetőt adatszolgáltatási kötelezettség terheli a NAV felé, melynek következtében a NAV még az szja-bevallási tervezetben is feltünteti az ily módon szerzett jövedelem összegét.

Azt azonban már kevesebben tudják, hogy amennyiben a magánszemély külföldi banknál vagy befektetési szolgáltatónál rendelkezik számlával és ennek következtében külföldről származó bevétele keletkezik, akkor a külföldi kifizetésre vonatkozó adatokkal a magánszemélynek saját magának kell kiegészítenie a bevallástervezetét, hiszen az adóhatóság az szja-bevallástervezet készítésekor nem rendelkezik erre vonatkozó információval.

Lehetnek olyan adózók, akik úgy gondolják, hogy mivel a NAV nem rendelkezik automatikusan információval ezekről a külföldi ügyleteikről, azt akár el is titkolhatják az adóhatóság elől. Érdemes azonban tudni, hogy

a külföldi banknál és befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapírszámlákról és pénzforgalmi számlákról, több mint 100 országból kap a NAV tájékoztatást információcsere keretében.

Ennek köszönhetően ellenőrzéskor

az adóhatóság akkor is be tudja gyűjteni az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó kifizetések adatait, ha a bevétel külföldről származott és az adózó eltitkolta azt

– figyelmeztet a szakértő.

Szintén fontos, hogy ha az adózó ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelmet vall be, akkor a kellemetlen következmények elkerülése érdekében vizsgálja meg, hogy az adott ügylet valóban megfelel-e az ellenőrzött tőkepiaci ügylet szja-törvényben megfogalmazott definíciójának, mivel a kedvezményes adózás (szocho-mentesség és adókiegyenlítés) csak ebben az esetben alkalmazható. Az pedig elkerülhetetlen, hogy a magánszemély rendelkezzen az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással, mivel e jövedelemtípus vonatkozásában az adót minden esetben az adózó köteles bevallani és megfizetni. Ennek hiányában így javasolt megkeresni az érintett szolgáltatót.

A kriptoügyletekkel kapcsolatos adatokat szintén nem tartalmazza a NAV által készített szja-bevallástervezet, hacsak nem kifizetőtől származik a bevétel, aki erről adatot is szolgáltatott a NAV felé, azonban erre a gyakorlatban még viszonylag kevés a példa. Ennek következtében az adózók széles köre gondolhatja, hogy a kriptoeszközzel végrehajtott ügyleteket el lehet rejteni az adóhatóság elől.

Az adóhatóság azonban 2024-ben kiemelt figyelmet fordít a jövedelmek azonosítására

Amit az ilyen típusú jövedelmekkel kapcsolatban mindenképpen érdemes tudni, az az, hogy a kriptoeszközökkel összefüggésben akkor van adóztatási pont, amikor az eszköz kikerül a kriptovilágból, azaz például átváltják fiat pénzre (hagyományos pénzre, mint például a forint, dollár, euró stb.) vagy valaki eszközt vagy szolgáltatást vásárol kriptoeszközzel. Az adózók tehát csak azután számíthatnak adóellenőrzésre, miután a kriptovalutát újra fiat pénzre váltották (vagy azzal eszközt, szolgáltatást vásároltak) és ezt követően nem tettek eleget bevallási- és adófizetési kötelezettségüknek.

Egy ilyen esetleges ellenőrzés során az adóhatóság elsősorban arra lesz kíváncsi, hogy mennyi fiat pénz került be a „kriptovilágba” és mennyi fiat pénz került onnan ki. Az ellenőrzés során problémát okozhat, ha az adózók nem rendelkeznek megfelelő kimutatásokkal a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyleteikről, így érdemes azokat folyamatosan vezetni.

(Fotó: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP)