Kollégiumba zárt külföldiek

Amikor Szingapúrról esik szó, hajlamosak vagyunk kizárólag azokra a gazdasági sikerekre gondolni, amelyek az államot az évtizedek során több tekintetben is a világ élmezőnyébe repítették. Az éremnek azonban két oldala van, a gyors fejlődés mögött egyre több a sorsával elégedetlen ember, főként a nagy létszámú külföldi munkavállalók között.

Szingapúr sem maradt ki a világszerte tomboló járványból. Május hatodikáig több mint 17 ezer külföldi dolgozónál mutatták ki a vírust, ez az összlakosság fertőzött részének a 88 százaléka. A szingapúri hatóságok éppen ezért elszigetelték, kéthetes szobafogságra ítélték a jobbára Bangladesből és más dél-ázsiai országokból származó, kollégiumokban elhelyezett munkásokat, és bár a fizetésüket fedezték, napi háromszori étkezést is biztosítottak számukra. Az intézkedést azonban emberi jogi csoportok és mások is bírálták, mondván, ezzel hátrányos megkülönböztetés érte a vendégmunkásokat, és drámaian megnőtt annak az esélye, hogy köztük az egészségesek is elkapják a kórt.

Az új élet reményében Szingapúrba érkezők helyzetét már egyébként is alaposan megnehezítik azok a munkaügyi, pénzügyi jellegű visszaélések, amelyek révén számos munkáltató próbál extra hasznot húzni a vendégmunkásokból. Nemrég került nyilvánosságra, hogy éves szinten körülbelül 1200 munkaadó és 20 kollégiumi vezető szegte meg a hatályos törvényi rendelkezéseket a külföldiek kárára.

A társadalmi feszültséget tükröző viták vezető témájának számít ma a külföldi munkavállalók elkülönítése. Míg az országba érkező női munkavállalók nagyrészt, de nem kizárólag háztartási alkalmazottak, az idevonatkozó törvény előírásainak megfelelően, alapértelmezés szerint a munkáltatóik otthonában élnek, addig a férfi munkavállalókat kollégiumokban, korábbi ipari épületekben, vagy magántulajdonú bérelt lakásokban helyezik el. Ezeken a szállásokon elviselhetetlen a hőség, a zsúfoltság, és sok esetben még az alapvető higiéniai feltételek biztosítása is hiányos. Jelenleg körülbelül 323 ezer azoknak a száma, akik ilyen szállásokon kénytelenek átvészelni a vírusjárványt. Egyes elemzők a külföldiek körüli történéseket egyfajta autoriter tendencia megnyilvánulásának tekintik.

Szingapúrban a bevándorlás az ezredforduló után gyorsult fel igazán. Ma az 5,7 milliós városállamban körülbelül 1,4 millió külföldi munkavállaló dolgozik. A legtöbb ide érkező álláskereső főleg azokat a helyeket tölti be, amelyeket a helyiek nem hajlandók elvállalni, részben az alacsony fizetés miatt – ilyen például az építőipar vagy a hajógyári munka. A külföldiek munkavállalási engedélyét konkrét munkáltatókhoz is kötik, akik jogosultak az engedély visszavonására, és annak nyomán az illetőt hazatelepítik. További gond, hogy nincs se kötelező minimálbér, se munkanélküli-segély, és a szakszervezetek is nagyon gyengék.

Az 1965 óta független Szingapúrt, amely számos elemző szerint inkább nevezhető tekintélyelvű államnak, mint demokráciának, a kezdetektől fogva egyetlen párt irányítja. A bírálók szerint a Népi Akció Párt minden lehetségest megtesz a konkurens pártok ellenében, a lejáratástól kezdve a pereskedésen át a választási rendszer önmaga számára kedvező átalakításáig.

A koronavírus okozta válság azonban új helyzetet teremtett az egykori brit gyarmat számára, nem csupán a járvány leküzdése és a gazdaság helyreállítása a teendő, hanem a növekvő társadalmi feszültségek enyhítése is. Éppen ezért születtek a nemrég bejelentett hangulatjavító intézkedések. Az alacsony jövedelmű munkavállalók, jellemzően a fizikai munkát végzők, illetve az egyéni vállalkozók közül azok, akik éves szinten egy meghatározott összeg alatt kerestek az előző esztendőben, negyedévenként különjuttatást kapnak az államtól. Emellett azok, akik a koronavírus-járvány következményeként veszítették el a munkájukat, az előbbin felül további egyszeri, azonnali segélyhez jutnak az erre a célra létrehozott alapból.

Számos olyan intézkedést is bejelentettek, amelyek célja a munkáltatók kiadásainak csökkentése. A kormány elengedi az idei évre kibocsátott, munkavállalásra feljogosító vízumok díját. Az állami cégektől bérbe vett helyiségek félhavi vagy egyhavi bérletidíj-mentességben részesülnek. A támogatások másik formáját jelentik azok a különböző áthidaló kölcsönök, amelyek a következő tizenkét hónapra nyújtanak segítséget a vállalkozások számára.

A különböző népjóléti intézkedések nemcsak a járványhelyzet kezelése szempontjából fontosak, hanem a jövőre tartandó parlamenti választások miatt is. A szavazást elvileg 2021 áprilisáig kellene megtartani, de Li Hszien Lung, a jelenlegi miniszterelnök úgy tervezi, hogy idő előtt lemond, és a hatalmat valószínűleg a jelenlegi pénzügyminiszternek adja át. A széttagolt ellenzék élére eközben új szereplő igyekszik állni. Tan Cseng Bock 26 éven át volt tagja a Népi Akció Pártnak, nemrég azonban új pártot alapított, Progress Singapore néven. Több elemző ennek ellenére biztos a kormánypárt győzelmében. Az igazi kérdés szerintük inkább e győzelem mértéke, mert ha nem lesz elég meggyőző, az utat nyithat akár valamilyen átrendeződéshez is.

A járvány miatt kialakult helyzet könnyen kikezdheti az eddig szilárdnak vélt politikai struktúrát. Márpedig a stabilitás elengedhetetlen a nyersanyagokban szegény ország számára, mivel csakis szilárd alapokon biztosítható annak a társadalmi szerződésnek a fenntartása, amelyet a mindenkori vezetés eddig mindig újra és újra megkötött a lakossággal. E szerződés lényege, hogy a jobb életminőség érdekében a társadalom elfogadja a szoros kormányzati kontrollt, az egyéni szabadságjogok bizonyos mértékű csorbítását. A gazdasági prosperitás fenntartása érdekében ugyanakkor kitüntetett szerepe van azon külföldi befektetők bizalmának is, akik a hatékony bürokrácia és a megbízható politikai klíma miatt eddig kulcsfontosságú partnerei voltak az országnak. / Szurok Dávid