Jól viselt kockás ingesek

Szegeden nemcsak a napfény, hanem a tudatos városfejlesztési koncepció is vonzó a multinacionális cégek, vállalkozások számára. A város ugyanis az utóbbi években a minőségi munkahelyek településévé vált, ahol a techcégek olyan számban vannak már jelen, hogy talán az sem túlzás, ha magyar szilícium-völgyként emlegetjük a Dél-Alföld legnagyobb városát. Úgy hírlik, Magyarországon az egy főre jutó szoftverfejlesztők száma Szegeden a legmagasabb.

Az elmúlt években a városban jelentős számban alakultak, illetve telepedtek meg cégek, különösen az üzleti szolgáltatásokat támogató szektorban és az IT-iparágban.

– Azt látjuk, hogy Szegeden a szoftverfejlesztő cégek nagy ütemben növekednek. Úgy becsüljük, legalább háromezren dolgoznak ebben az iparágban, vagyis ez a szektor közel annyi embernek ad munkát, mint egy autógyár – mondja Nagy Sándor alpolgármester.

És valóban: ha kicsit körbenéz az ember Szegeden, különleges cégekre bukkan. Ott van például az Antavo, amely nemzetközi sikertörténet. Az Antavo a marketinges világban hűségprogramok fejlesztésével nőtte ki magát startupból tech scaleup companyvá. „Nagy bennünk az ambíció. Többször felmerült a kérdés, hogy Szegedről tudunk-e világcéget építeni, vagy ehhez Budapestre vagy talán Londonba kell-e költöznünk” – szól a cég bemutatkozó szövege. És egyelőre úgy tűnik, hogy maradnak, hiszen az Antavo Szeged egyik 200 éves műemlék épületében, a Mayer-házban alakította ki a főhadiszállását, amely tavaly az „Év irodája” elismerést is elnyerte.

Szegeden működik az a cég is, amely a Forbes becslése szerint 2018-ban a második legnagyobb startupexitjét hozta létre Magyarországon. „Az 1999-ben alapított Solvo Biotechnológiai Zrt. gyógyszeripari, biotechnológiai és diagnosztikai kutatás-fejlesztéseket végez, és a világon elsőként kezdett membrántranszporter-fehérjékhez kapcsolódó gyógyszerkölcsönhatásokkal foglalkozni. Ezen a területen globális piacvezetőnek számít. A Solvo több mint egy tucat szabadalom tulajdonosa, partnerei között szerepelnek a világ legnagyobb gyógyszergyárai és biotechnológiai cégei” – olvasható a cégről a Forbesban. És ez csak két cég a sok száz szegedi vállalat közül. Kívülről a több száz főt foglalkoztató multik látszanak leginkább, de egyre nagyobb számban vannak jelen a startupok is, hiszen ezek a vállalkozások valamely szabadalom köré épülnek, a szabadalmak pedig nem függetlenek a szegedi tudományos élet pezsgésétől.

De mitől vonzó ma egy vidéki város a magas hozzáadott értéket előállító cégek körében? Hiszen a nemzetközi indexek szerint a jogállamiság fokozatosan erodálódott az elmúlt években, amelynek hatására több nemzetközi cég is úgy döntött, hogy a korábban Magyarországon kialakított regionális központját Bécsbe, Pozsonyba, Prágába helyezi. Mit tehet egy vidéki város, hogy ezt a folyamatot valahogy ellensúlyozza, és annak ellenére kínáljon vonzó alternatívát, hogy az ország kormányrúdja nem helyben van? Nos, az egyik kulcselem az oktatás. A multinacionális cégek szívesebben választják azokat a városokat, ahol találnak magasan képzett, nyelveket beszélő fiatalokat.

– Van helyben felsőfokú programozóképzés. Az itt végző fiatalok adják a munkaerőpiac növekedésének egyik forrását – meséli Nagy Sándor, hozzátéve, hogy van a növekedésnek egy másik oktatási lába is, méghozzá a Szegedi Tudományegyetem, ahol például a gazdaságtudományi karon évek óta folyik olyan képzés, amely pillére lehet a város hosszú távú fejlődésének is. Ez az SSC, azaz a Shared Service Center képzés, ami angolul szolgáltatóközpontot jelent. (Egy több országban jelen lévő nagyvállalat egy-egy szolgáltatását – például a HR-t, az ügyfélszolgálatot, bérszámfejtést stb. – földrajzilag egy helyre gyűjtheti, hogy az így létrehozott központból szolgálja ki a leányvállalatait – A szerk.) Szegeden több ilyen centrum is működik. A British Petrol óriáscég például Szegedről nyújt az európai cégbirodalmának HR- és pénzügyi szolgáltatásokat. Ez a központ ötszáz dolgozót foglalkoztat. A Telecom egyik központja is innen támogatja a többi leányvállalatát ügyfélszolgálati, hálózatadminisztrációs szolgáltatásokkal, de hasonló egysége van már itt a Providentnek is. Nagy a verseny a városok között.

– Összességében 1400 ember dolgozik ebben az iparágban – foglalja össze Nagy Sándor, utalva arra, hogy mindez nem véletlenül alakult így, hanem egy négy-öt évvel korábban kezdődött tudatos tervezésnek és stratégiaalkotásnak köszönhető. A városvezetés kiemelt figyelmet szentel annak is, hogy a cégek ne csalódjanak akkor sem, amikor a helyi szolgáltatásokkal találkoznak. – Szegedre olyanok jönnek, akik megfelelőnek tartják a várost a letelepedésre. Ha valaki körülnéz itt, láthatja, nyitott szellemiségű, toleráns város, s ez kedvez a multinacionális cégeknek is. Egy felmérés szerint a szegedi emberek 90 százalékának nincs kifogása a multikkal szemben. Az országos átlag ennek a kérdésnek a megválaszolásánál 60 százalék. A város toleráns közege vonzza a széles értelemben vett kreatív ipart, a szoftvercégeket és a turizmust. Viccesen fogalmazva: a szegediek jól viselik a kockás ingeseket.

A polgári légkör mellett a városvezetés folyamatosan indít olyan projekteket is, amelyek segítik az itt élőket. Ilyenek az úgynevezett okosváros-projektek.

– Bővítjük például a készpénzmentes lakossági szolgáltatások körét, minél több helyre szerelünk fel érintőkártyás fizetőhelyeket. A közösségi közlekedésben mindenhol lehet így jegyet vásárolni, de még a wifi is elérhető a közlekedési eszközeinken. Az okos megoldások hozzátartoznak a város szellemiségéhez – mondja az alpolgármester.

A város további fejlődési lehetőséget lát a science parkban, ahol az Európában is páratlan ELI lézerinfrastruktúra is található.

– Régóta szorgalmazzuk, hogy ezt a területet fejlesszük, hogy a nagy hozzáadott értéket képviselő cégek minél nagyobb számban használják, vagy egyszerűen csak a tudományos park presztízse miatt jöjjenek ide – teszi hozzá Nagy Sándor. – Nem túl messze innen a Pick új gyárat épít, ami az egyik legnagyobb élelmiszeripari beruházás a régióban. Ahhoz, hogy ez a terület könnyen megközelíthető legyen a városiaknak, négymilliárd forintból út- és kerékpárút építésébe kezdünk. Ennek az építkezésnek a része az is, hogy Szeged északnyugati iparterületét összekössük az autópályával. Ez a Modern városok projekt keretében valósul majd meg – tudjuk meg Nagy Sándortól.