Betagolt nevelőszülők
A legfrissebb adatok szerint 2018-ban 15 386 gyermek élt nevelőszülőknél, akiknek a száma úgy 5500 fő körül ingadozik. Viszont az látszik, hogy egyre kevesebben választják ezt a hivatást, s ez, ahogy Ónody-Molnár Dóra riportjából kiderül, nem véletlen: a nevelőszülőknek nemcsak a társadalom előítéleteit és a megalázóan csekély anyagi ellenszolgáltatást kell eltűrniük, hanem a rendszer méltatlan bánásmódját is. Azt, hogy mintha maguk is kiskorúak lennének, nem dönthetnek a rájuk bízott gyerekek ügyében, szinte semmiben. Arról nem is beszélve, hogy a rendszer mintha nem is lenne érdekelt abban, hogy a gyermek úgy fejlődjön, ahogy kell, s azt az ellátást kapja, amelyre rászorul: sokkal inkább az a cél, hogy az örökbefogadást a lehető leggyorsabban lebonyolítsák, és a gondozásra kijelölt gyám – aki a rábízott gyerekek életének „korlátlan ura” – elkönyvelhesse a sikert. Az örökbefogadással ugyanis megszűnik az állami kötelezettség és költség. A rendszer embertelenségére mutat rá összeállításunkban Herczog Mária szociológus, gyermekvédelmi szakember is, aki kérdésünkre arról is beszél, hogy az alulfizetettség, a szakmai támogatás és a bizalom hiánya miatt a szakemberek zöme sérült, kiégett, sokan ellenségnek tekintik a nevelőszülőket, és úgy gondolják, hatalmi helyzetüknél fogva autoriter módon viselkedhetnek velük. Ők is kiszolgáltatottak, úgyhogy lefelé taposnak, ahogy ez a feudalizmusban szokás.
