A képernyő figyel minket

Igazi pánikot okozott az Egyesült Államok politikai elitjében a tény, amiben a mai tinédzserek között legnépszerűbb közösségi hálózat, a TikTok különbözik a hasonló felületektől. Ez ugyanis a többiektől eltérően nem amerikai, hanem kínai, gazdasági és technológiai központja Pekingben van. Egy washingtoni agytröszt, a Peterson Institute már tavaly nemzetbiztonsági kockázatnak minősítette a TikTokot, amelynek veszélye az elemzők szerint vetekszik azzal a fenyegetéssel, melyet a Huawei 5G-hálózatának globális kiépítése jelenthet. Tavaly év végén az amerikai hadsereg, a haditengerészet, majd a törvényhozás eszközeiről letiltották a TikTokot, augusztus 6-án pedig Donald Trump olyan elnöki rendeletet írt alá, amely szerint a kínai közösségi hálózatnak negyvenöt napon belül amerikai kézbe kell kerülnie, ellenkező esetben az Egyesült Államokban betiltják a használatát.

A TikTokot – kínai nevén a Douyin rendszert – 2012-ben hozta létre a ByteDance cég alapítója, bizonyos Csang Ji-ming. A rendszer arra alkalmas, hogy 3–15 másodperces kis zenés, táncos videókat, esetleg karaokékat vagy tréfákat osszanak meg rajta. A hálózat Kínát 2016-ban, a világot pedig 2018-ban hódította meg, amikor szövetségre lépett az amerikai Musical.ly rendszerrel. Ma már a TikToknak világszerte milliárdnyi felhasználója van, nem számítva a Douyin 500 millió kínai rajongóját. A rendszer 150 ország 75 nyelvén érhető el. 2018–19-ben az iPhone applikációs boltjában ez volt a legtöbbet letöltött alkalmazás, messze megelőzve a Facebookot, a YouTube-ot és az Instagramot. Már a magyar piac is csábító a hirdetők számára: félmillió aktív hazai felhasználó van.

Mi lehet a TikTok titka? Nem kell szövegeket írogatni rajta, rövid és kreatív képes-zenés üzenetekre épít, a reagálásokba pedig beépíthető az eredeti üzenet. És ne feledjük: ott nincsenek fent a szülők, tanárok, nagypapák, nagymamák, hogy árgus szemekkel figyeljék. Az idősebb generáció tagjainak többsége általában azt sem tudja, hogy a TikTok létezik. A tiniket pedig vonzza a divatos zene, a vicces tartalom, de nem közömbösek számukra a meghirdetett virtuális ajándékok sem, melyeket egyébként néha pénzre vagy árumintára is lehet váltani. Az pedig kicsit sem érdekli őket, amitől a politikusok frászt kapnak, hogy a kínai internetbiztonsági törvény szerint a cég tulajdonosának joga sincs visszautasítania az együttműködést a kínai állammal. Igaz, Csang Ji-ming 2018-ban egyébként is hitet tett a kommunista párttal való együttműködés mellett, amelyet el fog mélyíteni, hogy elősegítse a kommunizmus céljainak megvalósítását. Jelentsen ez bármit is a TikTokon.

Igen, a kínaiak már ott vannak, ha nem is a spájzban, de egy még veszélyesebb helyen: a gyerekszobában. India az egyetlen, ahol az oldal használatát az idén júniusban megtiltotta a kormány. Donald Trump fenyegetőzését sokan ellenzik, az adatok útját követő informatikai szakemberek azt állítják, hogy a TikTok valójában csak a töredékét őrzi a Facebook által felhalmozott információtömegnek. Sokan úgy gondolják: az elnök valójában bosszút akar állni a zenés közösségi háló felhasználóin, amiért gyakran kifigurázzák őt. Trumpot valóban nevetségessé tették, mikor annyi jegyet foglaltak le június 20-i, oklahomai kampánygyűlésére, hogy az igazi érdeklődők telt házas jelzésbe futottak, ám a helyszín végül szinte kongott az ürességtől. Mindebben lehet némi igazság, de júliusban azért a demokrata Biden-kampány is betiltotta a TokTok applikáció használatát.

A kínai közösségi oldal esetében egyelőre nem tudunk olyan világraszóló adatkezelési botrányokról, mint amilyenek sűrűn előfordultak az amerikai Facebook esetében. Idén tavasszal a világháló „sötét oldalán” adattolvajok 267 millió felhasználó adatát árulták, és az egész csomagot már 540 dollárért meg lehetett venni. Szerencsére jelszavak nem voltak benne, de nevek, webcímek, telefonszámok, születésnapok igen. Ez igazi aranybánya azoknak az adathalászoknak, akik e-mailben vagy SMS-ben próbálják megszerezni a felhasználók banki adatait – ijesztő arányban sikerrel. Tavaly év végén 267 millió felhasználó adatai szivárogtak ki.

A Facebook leghíresebb botránya a 2018-as Cambridge Analytica-ügy volt. Ez azért vált különösen kínossá, mert akkor nem internetes kalózok használták ki a rendszer sérülékenységét, hanem maga a cég is együttműködött abban, hogy a brit vállalkozás egy kérdőív önkéntes kitöltésére hivatkozva adatokat szerezzen a felhasználókról. A londoni szakértők hazafias csoportok létrehozásával, éles tartalmú cikkek kihelyezésével provokálták a felhasználókat. Az ilyen tartalmakra élesen reagáló, lobbanékony juzereknek különböző számukra vonzó előnyöket – esetenként pénzt – ígérve felajánlották, hogy töltsenek ki egy kérdőívet. 270 ezren le is töltötték, de a Cambridge Analytica ekkor behatolt gépeikbe, és leszívta teljes ismerősi körük adatait. Így 87 millió olyan amerikai adataihoz jutott hozzá, akik fogékonyak lehetnek a hazafias, konzervatív, esetenként vallásos jelszavakra. Ezt a csomagot pedig 2016-ban eladták Donald Trump és Ted Cruz kampánycsapatainak.

Az adatgyűjtésnek azonban vannak sokkal egyszerűbb módjai is. A The Next Web cég furcsaságot talált azon a fényképen, melyet Mark Zuckerberg Facebook-vezér posztolt 2016-ban, abból az alkalomból, hogy az Instagram weboldal felhaszálóinak száma elérte az 500 milliót. A kép kinagyítása felfedte, hogy Zuckerberg szigetelőszalaggal ragasztotta le gépén a mikrofont és a kamerát is. Sőt, később kiderült, hogy hasonlóan járt el James Comey, akkori FBI-főnök is. Egy német programozó, Mattias Hemmingson olyan ingyenes programot írt, amelynek segítségével a YouTube-hálózat nézői kicsiben magukat is láthatják a képen, s amikor kamerájuk azt veszi, hogy elfordulnak vagy eltűnnek, a program szünetelteti a lejátszást. Nos, Hemmingson is leragasztva tartja gépének kameráját, és saját kis programját is csak kísérletnek tekinti, de használatát nem javasolja.

Igen, a mobiltelefon vagy a laptop kamerája megfigyelhet minket, ezért az újabb számítógépeken a kamerát pici tolóajtóval le is lehet zárni. Ormós Zoltán internetjogász egy több mint érdekes jelenségről számolt be a Ma Reggel című tévéműsorban. Mikor mobiltelefonján az Instagram beállításából kiiktatta a mikrofont, akkor az egész applikáció használhatatlanná vált, ami ellentmond az Európai Unió adatvédelmi szabályozásának. A szakember megerősítette, hogy mobiltelefonunk mikrofonján keresztül lehallgathatnak bennünket. Előfordulhat például, hogy ha valaki a barátaival egy sörözőben motorokról beszélget, akkor a készülék ilyen témájú reklámokat kap.

Mit tehetünk adataink védelmében? Ha nagyon zavar minket a kéretlen reklám, vagy az, hogy adatainkat esetleg a titkosszolgálatok (külföldiek és hazaiak) is láthatják, nincs más hátra: búcsút kell inteni a közösségi oldalaknak. A többség azonban alighanem úgy gondolja, sok titkolnivalója nincsen, jöhetnek a reklámok. Tény, hogy a kamerákat és mikrofonokat nem nagy varázslat leragasztani. Ami viszont tilos: a közösségi hálón használt jelszavunkat másutt – különösen a banki felületen – ne alkalmazzuk, mert éppen ez az a hanyagság, mellyel bankszámlánkat az internetes tolvajok könnyű prédájává tehetjük. / Barát József