Ezek az élelmiszerek gyorsíthatják fel az Alzheimer-kórt
Spanyol kutatók megállapították, melyek azok az élelmiszerek, amelyek felgyorsíthatják az Alzheimer-kór kialakulását. Felfedezték ugyanis azt a mechanizmust, amely összefüggésbe hozható az étrenddel és a kognitív hanyatlással.
A Dívány cikkéből kiderült, a pékárukban és a telített zsírtartalmú húskészítményekben gazdag étrend hozzájárul az Alzheimer-kór kialakulásához, miután hatással van a génműködést serkentő mikroRNS-molekulákra. A kutatás eredménye előrelépést jelent továbbá az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és az Alzheimer-kór közötti kapcsolat megértésében is.
Úttörő felfedezésre jutottak az Alzheimer-kór kutatása terén
A kutatás arra összpontosított, hogy feltárja a telített zsírokban gazdag élelmiszerek és az Alzheimer-kór közötti kapcsolat mögött meghúzódó mechanizmust, vagyis, hogy a táplálkozásunk hogyan befolyásolja a vérben és más szövetekben, például az agyban található bizonyos molekulákat, amelyek a betegség markereiként és szabályozóiként működnek.
Az állatkísérletek során kiderült, hogy a telített zsírokban gazdag étrendet folytató egerekben sokkal korábban alakult ki az Alzheimer-kór, mint a hagyományos étrenden lévő egereknél.
Ez mindenképpen úttörő felfedezés, ugyanis egészen idáig az Alzheimer-kór kialakulásához vezető mechanizmusok ismeretlenek voltak.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. május 8., 09:44
Már az Alzheimer-kór megjelenése előtt évekkel jelentkezhet egy bizonyos tünet, de a legtöbb emberben fel sem merül, hogy baj jelezhet.
Életmód
2024. május 7., 14:27
Itt az Alzheimer-kór új formája és az is megvan, mi okozza: a kutatók paradigmaváltásnak nevezték az eredményt.
Életmód
2024. április 8., 13:56
Az Alzheimer-kór ma már népbetegségnek számít. Mivel gyógyítani nem lehet, és az időben elkezdett kezeléssel csupán a hanyatlás lassítható, a betegség korai felismerése kulcsfontosságú - írja a Házipatika.
Az eredmények azt mutatták, hogy hat hónap után romlott a telített zsírban gazdag étrendet folytató állatok anyagcseréje, ami abban nyilvánult meg, hogy a testsúlyuk jelentősen megnőtt, és csökkent a szervezetük glükózra és inzulinra adott válasza. Ugyanezek a jellemzők az elhízott vagy a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél is megfigyelhetők. Ezenkívül a kutatók a vérben és az agyban is változásokat találtak a különböző miRNS-ekben. Ezek a változások olyan folyamatokhoz kapcsolódnak, amelyek agykárosodást okozhatnak. Ilyen például az agyban képződő fehérjelerakódások, amelyek az Alzheimer-kór markerei, az agysejteket károsító tau fehérje túlzott termelődése és az agyban kialakuló gyulladás.
Gyakran nem olyan idősnek érezzük magunkat, ahány évesek vagyunk. De tudunk is azért tenni, hogy fiatalabbak legyünk annál, mint ami az igazolványban van.
A tanulmány eredményei előrelépést jelentenek a kognitív leépülést eredményező betegség megértésében, és magyarázatot adhatnak az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és az Alzheimer-kór kialakulása közötti összefüggésre. Ám az eredmények új célokat is kínálnak a betegség lehetséges megelőzésében és kezelésében.
A tanulmány egyrészt új adatokkal szolgál arról, hogy a magas zsírtartalmú étrend hogyan befolyásolhatja az agy egészségét, továbbá alátámasztja, hogy a kiegyensúlyozott étrend jelentős szerepet játszik a neurodegeneratív betegségek megelőzésében.
A kutatók szerint az agy egészségének védelme érdekében az alábbi élelmiszerek fogyasztását kell csökkenteni:
vörös húsok, vaj és margarin, sajt, péksütemények, valamint sültek és gyorsételek.
Alzheimer-kór: újabb áttöréshez értek a kutatók
Az Alzheimer-kór egy teljesen új genetikai formáját mutatták be egy friss spanyol tanulmányban – írja a The Guardian alapján a Házipatika. A kutatócsoport az ApoE4 elnevezésű génváltozatot elemezte, amiről ismert, hogy növeli a rendellenesség kialakulásának kockázatát.
A két ApoE4-kópiával rendelkezők több mint 95 százalékánál az agyban vagy a biomarkerek elemzésével Alzheimert mutattak ki. Ez pedig arra utal, hogy a szóban forgó variáns nemcsak kockázati tényező, hanem egyenesen okozó is.
A tünetek megjelenésének életkora hasonló volt a betegség más, szintén genetikai eredetű formáihoz – mondták el a barcelonai Sant Pau Kórház kutatói. Szerintük a vizsgálataik paradigmaváltást eredményeztek a betegség megértésében. Míg ugyanis a demencia oka korábban az esetek kevesebb mint 1 százalékában volt ismert, mára az arány 15 százalékosra növekedett.
A csapat 3297 agydonor boncolási eredményeit elemezte. Az eredmények alapján az ApoE4 két másolatával bíró 273 ember közül majdnem mindegyiknél az Alzheimer-kór jelei mutatkoztak. A kutatók mindemellett több mint 10 ezer érintett klinikai adatait is analizálták. Kiderült, hogy 65 éves korukra az 519, két ApoE4-kópiával rendelkező páciens közül majdnem mindenkinek kóros volt az agy-gerincvelői folyadékában az Alzheimer-kórban szerepet játszó fehérje, az úgynevezett béta-amiloid szintje. Az ApoE4 két példányát hordozóknál a tünetek körülbelül 65 évesen, nagyjából 7-10 évvel korábban jelentkeztek, mint azoknál, akiknél nem volt jelen a variáns – írja a lap.
Hatalmas magyar áttörés az Alzheimer-kór diagnosztizálásában
Az Alzheimer-kór diagnosztizálásában magyar innováció jelenthet áttörést. Kelet-Közép-Európában Magyarországon elsőként lehet a tünetek megjelenése előtt 10-15 évvel egy vérvizsgálattal kimutatni az Alzheimer-kórra jellemző kóros fehérjék jelenlétét, az online végezhető memóriateszttel pedig nyomon követhető az állapotromlás – írja az Index.
A Nemzetközi Alzheimer Társaság jelentése szerint globálisan 3 másodpercenként új demenciás esetet diagnosztizálnak. Ma nagyjából 50 millió ember él a betegséggel, Európában 10 millióan, Magyarországon 250 ezerre becsülik az érintettek számát. A társadalom elöregedése miatt a szakemberek arra számítanak, hogy az elkövetkezendő 20 év alatt világszerte megduplázódhat az érintettek száma. A demenciát az esetek 60 százalékában az Alzheimer-kór okozza, minden tizedik 65 év feletti ebben szenved.
„A korai diagnózissal lehetővé válik, hogy a kognitív funkciók hanyatlását kitoljuk, és hogy felkészüljenek az érintettek a betegség megjelenésére” ‒ nyilatkozta az úttörő módszert kifejlesztő neurológus, Sátori Mária. A neurológus szerint egy egyszerű vérvételből kimutatható a betegségre utaló kóros fehérjék jelenlétét, ami áttörésnek számít, hiszen eddig csak a tünetekkel rendelkező betegek diagnosztizálták.
„Hosszú évekig tartó lappangás után jelennek meg az első tünetek, mikor rövid távú emlékezetzavar vagy tér- és időbeli tájékozódási nehézség lép fel, már elkezdődött a visszafordíthatatlan agyi leépülés, amely során a gondolkodási képesség egészen addig romlik, míg a beteg már a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes ellátni. Ennek hátterében az áll, hogy az agyban felhalmozódó kóros fehérjeszigetek (béta-amiloid nevű fehérjeplakkok) elpusztítják az idegsejteket és tönkreteszik az idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolatokat” – fogalmazott az Indexnek Sátori Mária.
(Kiemelt kép: Egy emberi agy mágneses rezonancia képalkotó (MRI) vizsgálata egy képernyőn. TEK IMAGE / SCIENCE PHOTO LIBRARY / ABO / Science Photo Library via AFP)
