Ezért megterhelő a melegfront
Melegfront idején az arra érzékenyek nehéz napokat élnek át. De vajon miért?
Heves zivatarokkal, jégesőkkel jár a megterhelő melegfront. Ebben a szélsőséges humánmeteorológiai-orvosmeteorológiai helyzetben a szervezetünk nehezen tudja követni az erőteljes változásokat – írja az Egészségkalauz.
Az érkező melegfront önmagában is nagyon megterhelő, de az általa szállított meleg, magas nedvességtartalmú levegő humánmeteorológiai-orvosmeteorológiai hatásai különösen erősek. Egymást követhetik a heves zivatarok, felhőszakadás, jégeső, viharos szélrohamok egyaránt várhatók.
A szervezetünk képtelen követni ezeket a szélsőségesen erős hatásokat, nagyon sok lesz a fejfájás, erős terhelés alá kerül a keringési és a légzőrendszerünk. Megnő a sztrókok, infarktusok kockázata, sok lesz a szívpanasz, komoly légzési nehézségek jelentkezhetnek. Ismétlődő rosszullétek, ólmos fáradtság, míg a zivatarok érkezésekor erős nyugtalanság tapasztalható – írja a lap.
Az a fránya időjárás – Kiderült, miért vagyunk álmosabbak esős időben
Az időjárás nemcsak a környezetünkre van hatással, hanem a testünkre is. Amikor úgy érezzük, bármennyit is aludtunk, legszívesebben visszabújnánk az ágyba vagy váratlan fejfájás jelentkezik, előfordulhat, hogy frontok állnak a háttérben.
Az orvosmeteorológiában a front egy olyan időjárási jelenséget jelöl, amikor két légtömeg találkozik. Ezek a légtömegek általában különböző hőmérsékletűek, páratartalmúak és sűrűségűek, és amikor összeérnek kialakulnak a frontok. Fejfájás, fáradtság, dekoncentráltság, hogy csak a leggyakoribb nehézségeket soroljuk, melyek mind az időjárás számlájára írhatók.
Közismert tény, hogy a napfénnyel érkező UV-sugarak a szerotonin nevű hormont szabadítják fel a szervezetben, miközben a tobozmirigy csökkenti a melatonintermelést. A szerotonin, amelyet gyakran boldogsághormonnak is neveznek, felelős az éberségért és az emelkedett hangulatért, míg a melatonint a szervezet az alvás-ébrenlét ciklusunk szabályozására használja fel azáltal, hogy többet termel az alváshoz és kevesebbet az ébren maradáshoz. Ám esős időben a nap elbújik a felhők mögé, így az UV-sugarak is korlátozottan jutnak el hozzánk.
Felhős, esős időben a szervezetünkben hasonló folyamatok indulnak el, mint este, amikor lemegy a nap. A szerotonintermelés alábbhagy, míg a melatoninszint megemelkedik, ennek hatására pedig elálmosodunk.
Emellett esős időben a páratartalom is megnő, ami miatt a szervezetnek keményebben kell dolgoznia a stabil belső hőmérséklet fenntartása érdekében. Ez a túlmunka is kifáraszthatja, ami miatt úgy érezzük, esős napokon sokkal kevesebb az energiánk – írja a HáziPatika.
Az álmosságra kisebb mértékben ugyan, de a légköri nyomás is hatással lehet. A viharokat általában alacsonyabb nyomás kíséri, ami csökkenti a levegő oxigénszintjét, ez pedig szintén a szervezet belassulását, kímélő üzemmódba állását eredményezi.
Az időjárás időtlen harcosai a hidegfront és a melegfront
Hidegfront idején a hidegebb légtömeg előretör a melegebb légtömeg felé, ez gyakran viharokat, erős szelet és esőzést okoz. Hidegfront idején gyakran tapasztalhatunk hirtelen hőmérséklet csökkenést, ami hatással lehet a szervezetünkre, legtöbbször fejfájást vagy izomfájdalmakat okoz. Sokan viszont már a frontot megelőző légköri helyzetre is érzékenyen reagálnak. A náluk jellemző fő tünetek a feszültség, idegesség, ingerültség, alvási problémák jelentkezése, majd egyre inkább az ingadozó vérnyomás és a fokozódó mellkasi panaszok, diszkomfortok jelentkezése. Sokan erősödő fejfájással, szédüléssel gyakoribb rosszullétekkel reagálnak.
Melegfrontnak nevezzük azt a helyzetet, amikor melegebb légtömeg emelkedik felül a hidegebb légtömeg fölött. Ez a változás hosszabb ideig tartó esős, párás időjárást hozhat, felhős égboltot eredményez és a hőmérséklet is emelkedhet. Néhány ember a melegfrontokkal járó magas páratartalom miatt érzékeny lehet légúti problémákra, például asztmára is.
(Kiemelt kép: SCIENCE PHOTO LIBRARY / R3F / Science Photo Library via AFP)