Rzeczpospolita: Budapest egy lépésre a „zombi bankok” államosításától

„A magyar média hírei szerint a Raiffeisen Bank magyar részlegét a Széchenyi Banknak kellene átvennie, amelynek eszközei kisebbek annál, mint amit a Raiffeisen bankadóban fizet. Dacára a korábbi bejelentéseknek, tegnap nem született döntés, és lehetséges, hogy a tranzakcióra egyelőre nem kerül sor.”

– Nem vagyok meglepve ezektől a hírektől. Szerintem a döntés arról, hogy a Raiffeisen visszavonul Magyarországról, már régen megszületett, és jelenleg csupán a kulisszák mögötti alkukról van szó, amelyekről nem sokat tudunk – mondta a Rzeczpospolitának Gergely Péter, a Bank Ráció pénzügyi cég elemzője.

Az osztrák bank ténylegesen már évek óta nem folytat hiteltevékenységet Magyarországon, és „zombi banknak” tartják. Ugyanez a helyzet más külföldi bankok itteni részlegeivel. Nagyon rossz állapotban vannak pl. az Erste vagy a CIB (amely az olasz Sanpaolóhoz tartozik) – írja a szerző.

Az ügynek politikai vonatkozása is van – állapítja meg a Rzeczpospolita –, mert a konzervatív magyar kormány a bankrendszer nagyobb „hungarizációjának” híve. – Orbán Viktor miniszterelnök már évekkel korábban arról beszélt, hogy a nálunk tevékenykedő bankoknak körülbelül fele magyar kezekben kellene legyen – mondja Gyurcsik Attila közgazdász, a Concorde beruházási csoporttól. (Jelenleg a magyarországi bankok 80 százalékának külföldi a tulajdonosa.)

A közgazdászok ugyanakkor nem biztosak abban, hogy egy ilyen arány hasznos lenne. A kormány bizonyára könnyedén így vezérelhetné az ügyet, de ennek kockázata is lenne. Először is a költségvetésből hatalmas összeget kellene ebbe tenni, abból a költségvetésből, amelyet továbbra is adósság terhel. Másodsorban az államnak magára kellene vennie a pénzintézetek megmentésének kötelezettségét baj esetén. – Egyelőre kormányunknak egyetlen forintot sem kellett áldoznia a veszélyeztetett bankok megmentésére, mert a külföldi központok hatalmas összegeket utaltak át erre – emlékeztet Gergely Péter. Maga a Raiffeisen 137 milliárd forintot tett be.

Az egyik legkisebb magyar bank, a Széchenyi Bank egyik fő részvényese az 51 százalékot tulajdonló Töröcskei István, az a pénzember, akinek kiválóak a kapcsolatai a kormányzó Fidesz politikusaival, a bank többi részvénye az államkincstáré. Ezért a Raiffeisen átvétele esetén nem lenne gond a szükséges eszközök befektetésével. Nem a vásárlásra kellene pénz (ami szimbolikus 1 euró), hanem a veszteségek és a feltőkésítés fedezésére.

Az ötlet kritizálói szerint ez azt jelentené, hogy a bankok átvétele az adózók pénzéből történne. Ráadásul az új bank elkerülhetné a fájdalmas bankadót, mert amikor azt 2009-ben a bankokra kiszabták, túl kicsi volt. Az ilyen versenyegyenlőtlenség kihívná az uniós felügyelet reakcióját.

„Orbán Viktor kormánya nem tesz le a további döntésekről, amelyeket úgy mutatnak be, mint amelyek célja a magyar családok helyzetének javítása, s amelyek a külföldi konszernek irritációját váltják ki. Dacára a Legfelsőbb Bíróság döntésének, amely elismerte, hogy a külföldi devizában felvett hitelek megfeleltek a jogi követelményeknek, a Fidesz a devizahitelesek helyzetének megkönnyítéséről nyilatkozott. Ez azt is jelentheti például, hogy alacsonyabb árfolyamon kell fizetniük, ami még rosszabbá teszi a bankok helyzetét” – mutat rá Gizinski.

A közelgő parlamenti választások előtt valószínű a következő (immár harmadik) kötelező rezsicsökkentés. Ebben a helyzetben a gáz és az elektromos áram elosztásával foglalkozó külföldi cégek egy része úgy dönthet, hogy eladja a veszteséget okozó részlegeit, akár egy szimbolikus összegért is.