A Standard and Poor's hitelminősítő csütörtökön a korábbi stabilról – leminősítést valószínűsítő – negatívra rontotta a Magyarország adósbesorolásához rendelt kilátást.

Az év első hónapjában rendszeresen alacsony szintre kerül az alkalmazásban állók száma hazánkban, ám idén – mivel a munkaerőpiacot kvázi a közfoglalkoztatás tartja életben – a folyamatok eredményeként historikus mélyponton van a létszám.

A fedezeti alapok szép csendesen növelik tétjeiket a magyar államkötvényekkel szemben, mert úgy gondolják, hogy a hozamok túl alacsonyak, és nem igazából fejezik ki az ország politikai és gazdasági kilátásait – írja a Reuters.

Csak a forint zuhanása állíthatja meg Orbán Viktort – írja elemzésében a Reuters hírügynökség. A befektetők ugyan nem szeretik a miniszterelnök politikáját, de azon kívül, hogy kivonják a pénzüket, és ezzel rohamot váltanak ki a forint ellen, nem sokat tehetnek a jelenlegi irányvonal megváltoztatására.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa szerdán elindította a szerződéskötést a Klubrádióval, miután az adó megkapta azt a határozatot, amelyben nyertesnek ítélik a fővárosi 95,3 MHz-re kiírt pályázaton – tudatta a testület szóvivői irodája szerdán az MTI-vel.

A ciprusi válság és főleg annak kezelési módja súlyos következményekkel járhat ránk nézve is: a mentőcsomag feltételei ezúttal nem csupán kemények, de megrendíthetik a pénzintézetekbe vetett alapvető bizalmat is. Ha ezen nem változtatnak a lehető leggyorsabban, tömeges méreteket ölthet a bizonytalannak tartott országokból a pénzkivonás, és a bizalomvesztés a nemzetközi piacokra is komoly hatással lesz.

Két hónap alatt 910 milliárd forinttal nőtt a központi költségvetés adóssága, és korábban sosem látott szintre emelkedett – idézi az Index az Állami Adósság Kezelő Zrt. szerdán közzétett adatait. Az adósságállomány 21 630 milliárd forint, több mint 200 milliárddal haladja meg az eddigi rekordot jelentő 2011. novemberi értéket.

Négy magyar bank besorolásait rontotta különböző mértékben kedden a Moody's Investors Service, azzal az indokkal, hogy véleménye szerint egyre gyengül a magyarországi gazdasági és működési környezet.

A ciprusi mentőcsomag feltételét képező bankbetétadó parlamenti elutasítása nem jó hír a piacok számára, mindazonáltal több országban is felmerülhet: mi lesz a betétekkel? – vélekedtek a ciprusi parlament kedd esti döntését kommentálva az MTI által megkérdezett elemzők.

A jövőbeli monetáris politikai lépésekre is lehet következtetni a jegybank belső pályázati felhívásában, amelyben tanulmányok írására biztatja a munkatársakat. Úgy tűnik azonban, hogy nem csupán a jövőt kutatnák a szakértők: a tendenciózusan összeválogatott témák egy már előre eldöntött monetáris politika igazolására, illetve a korábbi irányvonal elleni kommunikáció szolgálatára készülhetnek. Külön érdekes, hogy egyes témákkal amúgy az MNB-ben egész részlegek foglalkoznak.

Állami kitüntetések a nemzeti ünnep alkalmából. A 168 Óra stúdiójában Buják Attila, Jolsvai András, Krug Emília és Lampé Ágnes.

A londoni Capital Economics elemzői azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy a magyar kormány részben mentesíti a lakosságot, valamint a kis- és középvállalatok egy részét a devizahitelektől, azaz nagyobb részt vállal a keletkező veszteségből.

Nő az esélye annak, hogy az unió fenntartja a hazánkkal szembeni túlzottdeficit-eljárást és a vele járó szigorú figyelmet. Ennek oka az Orbán-kormány és Brüsszel közötti egyre feszültebb viszonyon túl a gyenge évkezdés és az, hogy az MNB-ben folyó történések, valamint a kormányzati nyilatkozatok csak növelik a kételyeket a magyar gazdaságpolitika kilátásaival szemben.