Óriási bukta az államadósság elleni harc

A központi költségvetés adósságszintje – amelynek dinamikus emelkedésében szerepe van annak, hogy állami kezelésbe kerültek át önkormányzati intézmények az adósságaikkal együtt, valamint annak is, hogy az év eleji kedvező befektetői klímában „túlfinanszírozta” magát az állam – az egy évvel ezelőtti értéket 1046 milliárd forinttal haladja meg. Az év végéhez képest egy átlag magyarra a jóindulatú, tízmillió fős becsléssel számolva is 91 000 forintnyi plusz adósságteher jutott, míg egy év alatt 104 600 forinttal nőtt az egy magyarra jutó állami eladósodás – írja az

Ismét a devizaalapú adósság lódult meg: ennek értéke február végén 570 milliárddal volt magasabb, mint egy hónappal korábban, és több mint 700 milliárddal haladta meg az év végi szintet. A forintalapú adósság februárban majdnem százmilliárddal csökkent is januárhoz képest, de a múlt év véginél több mint 300 milliárd forinttal magasabb volt. Miután az elmúlt évek gazdaságpolitikai célkitűzéseinek középpontjában a deficit leszorításáért és az adósságcsökkentésért folyó harc állt, a most nyilvánosságra került adat mindenképpen kudarcnak tekinthető. Hiszen a február végéig gazdasági miniszterkedő Matolcsy György egyik korábbi mesterterve szerint az adósságnak tartósan és dinamikusan csökkenő pályán kellene lennie, amiről szó sincs.

A GDP-arányos adósság – aminek a már említett Matolcsy-féle mesterterv szerint a jövő év végére 65-70 százalékon kellene lennie – az NGM adósságnyomás-mérője szerint ismét 80 százalék fölötti; a legfrissebb, szerda délelőtti adat szerint 80,54 százalékon van. Tehát legalábbis éven belül – bár az ÁKK szerint ez is megtévesztően rövid távú adat – megakadt az adósságcsökkentés dinamikája, az államadósság GDP-arányos rátája már magasabban van, mint 2009 végén, a Bajnai-kormány idején volt. Úgy, hogy közben 3000 milliárd forintnyi magánnyugdíjat államosított, és ebből 1500 milliárdnyi állampapírt „elégetve” egy lépésben nagy összeggel csökkentette is adósságát az állam.