Skizofrénia vagy többszörös személyiségzavar? Ezek a legjellemzőbb tünetek

A skizofrénia kifejezés sokak számára egyet jelent a tudathasadással és a többszörös személyiséggel, pedig ezek egészen más mentális zavarok. A filmek és regények gyakran pontatlanul ábrázolják ezeket a betegségeket, ami félreértésekhez vezethet a való életben is. Nézzük meg, mi a különbség a skizofrénia és a disszociatív identitás között, és honnan tudjuk, mivel van dolgunk.

2025. június 20., 13:35

Szerző:

A skizofrénia egy összetett, spektrumszerű pszichiátriai kórkép, amely hallucinációk, téveszmék, rendezetlen gondolkodás és súlyos szociális visszahúzódás formájában jelentkezik – írja a Pénzcentrum.

Skizofrénia nem egyenlő több személyiséggel

Bár a köznyelvben gyakran használják szinonimaként a többszörös személyiség zavarával, a két betegség gyökeresen eltérő.

A disszociatív identitászavar, amit a köznyelv többszörös személyiségként ismer, azt jelenti, hogy egy emberben több, egymástól eltérő személyiség működik, amelyek olykor tudnak egymásról, máskor teljesen függetlenek. Ezzel szemben a skizofrénia során nem több személyiség jelenik meg, hanem a beteg a valóságérzékelésében és gondolkodásában tapasztal súlyos zavarokat. A skizofrénia tünetei lehetnek akusztikus hallucinációk (például hangok hallása), paranoid téveszmék, érzelmi eltompulás és a társas kapcsolatok teljes szétesése.

Mi a különbség: skizofrénia vagy disszociatív zavar?

A legfontosabb különbség, hogy a skizofrénia az észlelés és gondolkodás zavarát okozza, míg a disszociatív identitászavar a személyiség és az emlékezet töredezettségében nyilvánul meg. Előbbinél gyakori a téveszmékhez társuló valóságtól való elidegenülés, utóbbinál viszont inkább az figyelhető meg, hogy a beteg időszakosan másként viselkedik, más néven mutatkozik be, és akár teljesen eltérő memóriával rendelkezik az egyes „személyiségek” között.

A skizofrénia leggyakrabban fiatal felnőttkorban jelenik meg, a becslések szerint a népesség körülbelül 1%-át érinti. A háttérben genetikai tényezők és agyi kémiai egyensúlyzavarok, elsősorban a dopamin és szerotonin szintje, állnak. A tünetek intenzitása és típusa betegenként eltérő lehet.

Skizofrénia kezelése hosszú, de nem reménytelen

A skizofrénia gyógyítása komplex megközelítést igényel: gyógyszeres kezelés mellett hosszú távú pszichoterápia szükséges. A kezelés célja nemcsak a hallucinációk és téveszmék enyhítése, hanem a beteg életminőségének javítása is. A skizofréniával élők megfelelő támogatással képesek lehetnek stabil életet élni, de ehhez elengedhetetlen a rendszeres orvosi ellátás és a környezet megértése.

Fontos tehát felismerni a különbségeket a skizofrénia és a többszörös személyiség között, és ha bármelyik betegség gyanúja felmerül, ne késlekedjünk segítséget kérni. A mentális egészség nem tabu, a megfelelő kezelés időben elkezdve jelentősen javíthatja az érintettek életminőségét.

(Fotó: Science Photo Library via AFP)

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a viselkedésben vagy az agyműködésben hagy jeleket, hanem a száj mikrobiomjában is felfedezhető nyomokat mutat. A felfedezés új lehetőségeket nyithat a diagnózisban és a kezelésben is.

Egyre több a reménykeltő hír az Alzheimer elleni küzdelemben, de a legújabb fejlemények nem mindenki számára kedvezőek. Bár létezik már olyan gyógyszer, amely képes lassítani a betegség lefolyását, nem minden ország dönt a támogatott bevezetéséről. Az Egyesült Királyság például visszautasította az új készítmények finanszírozását, méghozzá anyagi és hatékonysági megfontolásokból.