A Mundruczó Fehér istenével megnyíló fesztiválon Pálfi Szabadesése mellett a legújabb magyar filmsiker, Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című diplomafilmjét és Dargay Attila 1981-ben készült világhírű rajzfilmklasszikusát, a Vukot is műsorra tűzik.

Írója, rendezője, szereplője is az előadásainak, amelyek a privát világ tébolyai mellett mind többször állítják fókuszba a közélet borzalmait is. A tavaly bemutatott Titkaink kibeszéletlen ügynökügyeinkre koncentrált. A minap színre vitt Bárkibármikor darabjában a családi viszonyrendszerek abszurdjain van a hangsúly. A Titkaink nemrég elnyerte a színikritikusoktól a legjobb előadásnak járó díjat, ahogy más művei is évek óta sorra kapják az elismeréseket. Szerzőként is csúcsra ért: a múlt évben neki ítélték oda az Artisjus Irodalmi Nagydíjat.

Lám, győztes hadseregben sem jó háborúskodni. (Bár mi, magyarok ezt az állapotot már évszázadok óta nem ismerjük.)

Vidéki mikrovilágunkat ábrázoló Portugál című színdarabja külhonban is siker. Nemrég jelent meg második regénye, a Százezer eperfa. A sajátos utópiának különös természeti katasztrófa adja hátterét: a Kárpát-medencében eláll a szél, sötét ködként gyülemlő szmog fojtogatja a térségben élő embereket. A könyv egyik részletében az ország vezetője a keleti szél érkezésében bízik, hiába említik józanabb tanácsadói: hazánkban mindig nyugatról érkező légmozgások hoztak frissülést. A sztori fókuszában ugyanakkor pesti polgárok vannak, akik a fullasztó időjárási anomáliát megelőző tájfun túlélői közül kerülnek ki. Privát viszonyaik révén kórképet kapunk mindnyájunk hétköznapjairól, lehetséges jövőnkről.

Magát a könyvbemutatót is különös figyelem övezte a napokban. Horváth Gita negyven éven át nem jelentetett meg kötetet, pedig szeretett volna, de nem hagyták. A kontraszelekciós pauzáról is szól új regénye, az Azértis. Kapcsolódik a hetvenes évek elején közölt kötetéhez, amelynek címe: Azértse.

Szabadon, örömmel, szeretettel – ez a mottója az Aster Film stábjának. Olyan dolgokra szeretnék ráirányítani újra a figyelmet, amelyek vészesen kezdenek kihalni életünkből. „Olyan műsorokat, filmeket, produkciókat készítünk, amelyeken keresztül szeretnénk megteremteni és megerősíteni azt a hitet, erőt és bizalmat, amely magunk és embertársaink életét szebbé és jobbá teszi. Olyan történeteket és embereket mutatunk be, akik pozitív példaként szolgálhatnak mindannyiunk számára.”

A Mohácsi testvérek jó szokása, hogy darabjaiknak már a címével is sokkolni, de legalábbis megdöbbenteni képesek a nézőt.