A Shure Stúdió színpadán felmegy a függöny: London külvárosában vagyunk, egy apartmanban. Egy asztal a díszlet, férj, feleség, kisfiú körülötte. A férfi melósruhában van, mintha éppen most érkezett volna haza a munkából. Monológba kezd: „Nehézgépkezelő vagyok. Közérthetőbben: markológépes. Itt, Londonban: diggerdriver. A nyelvtudásom alig haladja meg az alapfokot. Negyvennyolc évesen már nehéz nyelvet tanulni. Nem szerencsét próbálni jöttem, hanem jövőt biztosítani a nyolcéves gyerekemnek és tisztességes fizetést találni magamnak.” A Diggerdrájver című előadást Bagossy László rendezte, a kivándorolt melóst Epres Attila alakítja. A történet valós hősére az interneten találtak rá az alkotók. A dráma arról is szól: miért hagyják el a legjobb szakembereink az országot és ki a felelős mindezért?

A Közép-európai Egyetemen (CEU) rendezték meg A történelmi egyházak és a holokauszt Csehszlovákiában, Magyarországon és Romániában 1920-1945 között című konferenciát, amelyet a Civitas Europica Centralis Alapítvány (CEC), éa a CEU Zsidó Tanulmányok programja szervezett.A CEC Út a holokausztig című kutatásaiból indultak ki, és a tudósok azt elemezték: Kelet-Közép-Európa társadalmaiban, egyes térségeiben hogyan alakult az egyházak szerepe abban a folyamatban, amelynek a végállomása Auschwitz, Birkenau és a többi náci haláltábor volt. A konferencia azt a kérdést járta körül: mit tettek, vagy mit nem tettek a keresztény egyházak, hogy azok a társadalmi torzulások, emberi szenvedések bekövetkezhettek, bekövetkeztek, amelyeknek a végéről sokkal többet tudunk, mint az odavezető útról.

A Kossuth-díjas színész, rendező a legendás kaposvári Csiky Gergely, majd a budapesti Katona József Színház tagja volt. Aztán úgy döntött, önálló utakat keres. Nyolc éve megalapította a Sanyi és Aranka Színházat, amelyet egy hajléktalan házaspárról nevezett el. Lukáts Andor rengeteg munkát vállal, például azért is, hogy színházát, amely a társadalmi igazságtalanságokról is szólni akar, fenntartsa. Nemrég Szombathelyen rendezte Tadeusz Słobodzianek A mi osztályunk című drámáját, amely valós események alapján mutatja be, hogy a fasizálódó diktatúrában miként válhatnak gyilkossá és áldozattá az egykor jó barátok.

Életének 55. évében elhunyt Kamondi Zoltán Balázs Béla-díjas rendező, forgatókönyvíró, producer – közölte csütörtökön az MTI-vel a Magyar Filmművészek Szövetsége.

Almási Éva Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt, érdemes és kiváló művészt választották a nemzet színészének szerdán Budapesten.

Hamarosan hetvenéves lesz. Születésnapi koncertet ad április 9-én a budapesti Papp László arénában Lesz még egyszer... címmel. Nemrég pedig megjelent új lemeze, a Ráadás. A 168 Órának arról is beszél: öt évtizede a színpadon ugyanazt a figurát jeleníti meg ugyanazzal a gondolatvilággal, s bár mögötte folyamatosan változnak a díszletek, ő mindig ugyanott áll.

Néhány hete újra jár a villamos a Török utcában. A Frankel Leó utcáról ezen a kis budai utcácskán keresztül megy rá a 17-es amolyan sárga kakukktojásként a 4-es, 6-os vonalára, hogy aztán meg se álljon (ezt a szerkesztő levonatban még kihúzhatja) az Alkotás és a Fehérvári úton egészen Budafok pereméig. De ennyi albertfalvai kitérő ide elég is.

Szabadkán nőtt fel. A budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen diplomázott színészként, majd rendezőként. Néhány hónapja Csizmadia Tibort váltotta a Magyar Színházi Társaság elnöki posztján. Nemrég pedig elfogadta a Szegedi Nemzeti Színház művészeti főtanácsadójának, Spiró Györgynek a felkérését, és a szegedi teátrum főrendezője lett. Jelenleg Szabadkán rendezi Tennessee Williams Camino Real című darabját, ami egyben kelet-európai ősbemutató lesz.

Kezdő író korában fogadta barátságába, lett mentora Tar Sándor. Tarról a kilencvenes évek végén kiderült: a III/III-as államvédelmi osztály egyik legbuzgóbb ügynöke volt. Az egykori ifjú barát, túljutva a megrázkódtatáson, színdarabot írt, amelyben valós és fikciós elemeket vegyítve dolgozta fel Tar életét. A Bihari című darabot Máté Gábor rendezésében mutatta be a budapesti Katona József Színház.

Hogy Alföldi Róbert nagy gyűjtő, régóta tudható. Hogy el-elkirándul a művészet egyéb területeire is, alkotóként és befogadóként, szintén köztudott. S hogy a kortárs galériák, közgyűjtemények is számon tartják őt ebbéli minőségeiben, nagyon is érthető. Alföldi neve ma olyanokat is becsalogathat egy tárlatra, akik enélkül meg se közelítenék a kiállítótermeket.

Till Attila Tiszta szívvel című új nagyjátékfilmje a tavaly befejezett, negyvennapos forgatás után, az A Company forgalmazásában 2016. április 28-án kerül a magyar mozikba. A Tiszta szívvel a Laokoon Filmgroup gyártásában, Stalter Judit producer vezetésével készült.

Helytartó egy világbirodalomban. A Google magyarországi vezetője. Korábban évekig volt a Sláger Rádió vezérigazgatója, előtte pedig nemzetközi lemezcégeknél forgott. Tervezett gyerekcipőket is. A művészetet cserélte bizniszre. Itthon egyike a legbefolyásosabb üzletasszonyoknak. Mindig kérdezik tőle, hogyan tört ennyire előre a férfiagorán. Azt válaszolja ilyenkor: nem törekedett a csúcsra s nem hagyta, hogy a női vonásai elférfiasodjanak. Másrészt hosszútávfutó. A rajtnál sosem kezd sprintelni.

A zeneszerető közönség – és nem túlzás állítani, egész Ausztria – abban reménykedett, hogy csoda történik, és Nikolaus Harnoncourt búcsúlevele ellenére mégiscsak visszatér. Március 5. óta nincs miben bízni: a 86 éves osztrák karmester családja körében elhunyt.