A japán kultúrát bemutató programokkal is várja vendégeit a cseresznyefa-virágzás alkalmából megrendezett szakuraünnepen a mostani és a következő hétvégén a fővárosi Füvészkert.

A Rózsavölgyi Szalonban ősbemutató lesz április 5-én. Makk Károly Szerelem című legendás filmjének színpadi változatát Léner András rendezi; Makk művészeti tanácsadója a produkciónak.

Eredetileg az volt a tervem, hogy leszedem a keresztvizet az Erkel Színház új Verdi-bemutatójáról, A trubadúrról (amely voltaképpen a tavalyi miskolci bemutató fővárosba száműzése, a dalszínház hagyományai szerint), mert az volt a benyomásom, hogy Galgóczy Judit rendezése merész ugyan, de meglehetősen öncélú.

Kossuth-díjat kapott március 15-én. A Vígszínháznak 1972-től tagja. Kiváló rendezők sorával dolgozhatott együtt, köztük a hagyományosabb színjátszás mestereivel és progresszív színházcsinálókkal is. A színművész több mint négy évtizedes társulati tagságának tapasztalatával is mondja: meghatározó színházak esetében semmi sem fehér vagy fekete. Profiljuk is mindig színes. De beszél közéletünk pengeváltásairól is.

Az 1939-es Batman és az 1933-as Superman mind a mai napig a DC Comics legikonikusabb képregénysorozata, így várható volt, hogy egy napon a két hős szövetkezik, vagy egymásnak esnek. A két DC karakter harcát már bemutatták képregényekben, rajzfilmekben, sőt, játékokban is, így szinte már csak kérette magát, hogy a Warner, illetve Zack Snyder moziadaptációt készítsen belőle. Ezúttal Ben Affleck öltötte magára a sötét lovag köpenyét és maszkját, miközben Supermanként ismét Henry Cavill tért vissza. Az igazi kérdés persze leginkább az, hogy a két sztár és az egyedi rendezési stílusáról ismert Snyder triója megfelelt-e a kihívásnak?

Ha volt tetten érhető és kétségbevonhatatlan „szocialista vívmány” kulturális téren, a szigligeti Alkotóház az volt. Főszezonon kívül évente többször is el lehetett itt tölteni két-három hetet koszttal-kvártéllyal, mégpedig olcsón. S minthogy az állam a maga nagyvonalúságában a műfordítókat is elfogadta írónak, az idilli környezetben évente többször is alkalmam volt találkozni Kertész Imrével.

A közelmúlt egyik nagy dokumentumfilm-sikere volt az a sorozat, amelyet a Spektrum televízió mutatott be a budapesti kínai kolóniáról. Az alábbi beszélgetésből megismerhetik a
Magyar Kínai Társadalmi Kapcsolatok Fejlesztéséért Alapítvány
elnökét, az itt élő kínai Krisztus-hívők egyik csoportjának világi vezetőjét, a huszonöt éve Magyarországra érkezett Zhou Yong Pinget.

A filozófus halála után egy évvel, 1972-ben levéltár és kutatóhely lett a lakása. Nyolcezer kötet van itt, tízezer kéziratos anyag, a folyóirattárban 4300 dokumentum, tizenötezer levél Thomas Manntól, Sartre-tól, Habermastól stb, valamint fotó, film, és hanganyag. Lukács György hagyatéka eddig rendszereket élt túl. A mostanit nem biztos, hogy fogja.

A debreceni KULTOK konferencia az olvasásnépszerűsítő kampányokkal, marketingfogásokkal foglalkozott. Arra voltak kíváncsiak: vajon az olvasásnépszerűsítő projektek sikeresek hatnak-e az olvasókra, a könyvek eladási statisztikájára vagy sem. Egyáltalán: mit jelent presztízsszerzőnek lenni? És: nagyobb hírverés nélkül is eladhatók a könyvek?

A Budapest Beyond Sightseeing csapata évek óta vezet szociokulturális városnéző túrákat. Kezdetben a VIII. kerület kincseit, múltját és jelenét mutatták be az érdeklődőknek, ma már különleges arcokat, lakókat is felkutatnak a város mélyéről. Legújabb sétájukon nemcsak a Vámház körúti Nagycsarnok történetével ismerkedhettünk meg, de betérhettünk Sebők Manna festőművész egyedi hangulatú lakásvendéglőjébe is.

A Jászai-díjas színésznő játssza a főszerepet Fliegauf Bence Liliom ösvény című filmjében, amelynek világpremierje a Berlini Filmfesztiválon volt. Főiskolásként Kálmánchelyi Zoltánnal és Végh Zsolttal maga is készített kis költségvetésű filmeket, melyek közül az Úristen@menny.hu díjat is nyert. Diploma után tíz évig volt a Budapesti Kamaraszínház tagja. Azóta különböző helyeken lép fel vendégként. Legtöbbször a Pintér Béla és Társulata produkcióiban. Ugyanakkor vizsgát tett olyan szakmából is, amellyel elboldogul bárhol a világban.

Az 1939-es Batman és az 1933-as Superman mind a mai napig a DC Comics legikonikusabb képregénysorozata, így várható volt, hogy egy napon a két hős szövetkezik, vagy egymásnak esnek. A két DC karakter harcát már bemutatták képregényekben, rajzfilmekben, sőt, játékokban is, így szinte már csak kérette magát, hogy a Warner, illetve Zack Snyder moziadaptációt készítsen belőle. Ezúttal Ben Affleck öltötte magára a sötét lovag köpenyét és maszkját, miközben Supermanként ismét Henry Cavill tért vissza. Az igazi kérdés persze leginkább az, hogy a két sztár és az egyedi rendezési stílusáról ismert Snyder triója megfelelt-e a kihívásnak?

Húsz évvel ezelőtt néhány kalandvágyó magyar zenész belevágott, hogy egy eddig soha nem hallott, sokféle forrásból táplálkozó, igényes, mégis sokak számára érthető hangzó világot teremtsenek. Mintegy programnak is volt tekinthető nevük, a Djabe, amely az afrikai ashanti törzs nyelvén „szabadságot” jelent. Az együttes ereje teljében érkezett el a két évtizedes jubileumhoz, amelyet egyebek között koncerttel és új lemezzel ünnepel. Erről beszélgettünk a zenekar vezetőjével, Égerházi Attila gitárossal.

Az elemi szakmai és erkölcsi szabályokra ily mértékig fittyet hányó közegben nem szabad dolgozni, azaz minden érintkezési felületet is meg kell szüntetnem azzal a tévécsatornával – írja nyilatkozatában Friderikusz. A nyilatkozatot az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.