Presztízsszerzők
A debreceni KULTOK konferencia az olvasásnépszerűsítő kampányokkal, marketingfogásokkal foglalkozott. Arra voltak kíváncsiak: vajon az olvasásnépszerűsítő projektek sikeresek hatnak-e az olvasókra, a könyvek eladási statisztikájára vagy sem. Egyáltalán: mit jelent presztízsszerzőnek lenni? És: nagyobb hírverés nélkül is eladhatók a könyvek?
Margócsy István irodalomtörténész egyebek mellett a Petőfi-jelenség és mítoszteremtés kutatója. Másfelől: maga is mítoszteremtő. Úgy tartják róla: akit ő fedez fel, az valóban íróvá válik. Margócsy a konferencián a szerzői név egyediségéről és összetéveszthetetlenségéről beszélt. Petőfit és Esterházyt vetette össze.
– Petőfi Sándor elhagyhatónak vélte a Sándor nevet. Ugyanis csak az irodalmi név beültetése volt számára fontos. Ezért névjegykártyáján csupán a Petőfi név szerepelt. Köteteire is egyedül a Petőfi nevet nyomtatták. Önábrázolása befolyásolta életművének fogyasztását. Esterházynál is komoly funkciója van az irodalmi névnek. Micsoda játék, hogy a szocializmus idején egy grófi név alatt a Termelési regény jelenik meg! Esterházy folyamatosan játszik azzal, ahogy a szerzői nevet hangsúlyozza és rögtön vissza is vonja azt: ez a kettősség élteti tulajdonképpen majdnem mindegyik irodalmi művét. A Harmonia Caelestisben például megírja az Esterházy család „hőstörténetét”, majd amikor kiderül, hogy apja, „egy igazi Esterházy”, a kommunista rendszer besúgója volt, a Javított kiadásban megírja apja besúgótörténetét, példát mutatva a társadalomnak. Fönn is tartja a nevet, vissza is vonja azt. Innentől az Esterházyság a besúgó fiának lenni Esterházyságot is jelenti – mondta Margócsy István.
A KULTOK konferenciáján részt vett – többek között – Dávid Anna szerkesztő a Magvetőtől, Mészáros Sándor, a Kalligram vezetője. Herczeg Ákos, a KULTer.hu munkatársa moderálta a beszélgetést. Megkérdezte: mit tehetnek a kiadók, hogy az olvasást, az elsőkötetes és a még nem befutott szerzőket népszerűsítsék? Miért válik az egyik szerző sikeressé, a másik meg nem?
Dávid Anna válasza:
– Kultikus figurává válni minőségi alkotással lehet.
A kiadóknak talán abban lehet nagyobb szerepe, hogy programokat szervezzen egyes szerzőknek. Például Grecsó Krisztián honlapján rendkívüli mennyiségű (zenei, színházi, beszélgetős) program van, és mindegyiknek más a menedzsere. A programok révén is ismertté vált Grecsó.
Mészáros Sándor szerint a most populáris magyar szerzők nagy része a szocializmusban vált sikerszerzővé, amikor a könyveladást nem a pénz befolyásolta. A mai kortárs irodalomnak a könyvpiacon nincs túl nagy szerepe.
Azt is mondta Mészáros Sándor: a szerzőket a nyilvánosság és a díjak sem segítik az eladásban, kivétel talán az Aegon-díj, ez profi marketinget csinál.
– Az olvasáskultúra azért hanyatlik, mert elszegényedik az a réteg, amelyik kortárs irodalmat vásárolna – tette hozzá Mészáros Sándor.
Dávid Anna erre így reagált:
– Ha a fiatal szerzők nem kerülnek ki a könyvesbolt legelejére, akkor esélyük sincs a befutásra.
A KULTOK konferencia résztvevői mindannyian úgy gondolták: talán még van remény a kortárs irodalom menedzselésére. Például különféle leleményes irodalmi programok szervezésével, vagy a közösségi médiában rendszeres hirdetésekkel.
