Egyáltalán nem biztos, hogy lesznek kötelező szűrővizsgálatok
A szűrővizsgálatok ellen sokan tiltakoztak.
A 24.hu azt írja, hogy a kormány nem tárgyalt még a kötelező szűrővizsgálatok bevezetéséről, így döntés sincs az ügyben. A lap ezt az információt a Belügyminisztériumtól szerezte meg. Június 10-én a kormány előterjesztett, majd július 2-án az Országgyűlés meg is szavazott egy olyan salátatörvényt, amelyben szerepel, hogy Pintér Sándor egészségügyért is felelős miniszternek lehetősége van arra, hogy jövő év elejétől a 18 év feletti korosztály egy részének kötelezően előírttá tegyen eddig csak ajánlott szűréseket.
Július másodikán a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta A betegségek megelőzéséről, a korai stádiumú felismerést szolgáló új egészségügyi szűrővizsgálati rendszer elveiről elnevezésű koncepciót, amely három szervezett vizsgálatot nevesített:
- a 25 és 65 év közötti nők háromévenkénti méhnyakrákszűrése,
- a 45-65 év közötti nők kétévenkénti emlőszűrése,
- az 50-70 év közötti férfiak és nők vastagbélszűrése.
Folyamatban vannak a fejlesztések
Bárki véleményezhette a dokumentumot augusztus első napjáig, azóta a kormány feladata, hogy rendeletet alkosson arról, pontosan milyen feltételekkel, hol, és hogyan működhet a szűrés. De a kormány mind a mai napig nem vette napirendre a kérdést, a Belügyminisztérium a lapnak elárulta, hogy
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. június 27., 13:17
A kormány által bevezetett salátatörvénycsomag több egészségügyi változtatást is eszközöl, így az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető szűrővizsgálatok egy része kötelezővé válik.
Életmód
2024. május 7., 18:50
A húgyhólyagrák a leggyakoribb húgyúti daganat, amelyre nincs specifikus szűrővizsgálat. Éppen ezért fontos a figyelemfelhívó tünetekkel tisztában lenni.
Életmód
2024. április 8., 17:14
Fél tucat olyan rák van, amit a HPV vírus okozhat. Ezért is ajánlott a folyamatos szűrővizsgálatokon való részvétel, és a HPV elleni védőoltás.
„a krónikus, nem fertőző betegségek (népbetegségek) megelőzését, vagy minél korábbi felismerését célzó szűrővizsgálatok rendszerének komplex fejlesztése folyamatban van.”
Hozzátették azt is, hogy a megjelent szabályozás nem változtat azon, hogy önkéntes alapon továbbra is részt lehet venni bizonyos szűréseken.
Magyarország rosszul áll a rákszűrések terén
A szűrővizsgálatok sok esetben segíthetnek, különösen annak fényében, hogy Magyarország az egész Európai Unión belül rosszul áll mind a megelőzést, mind a betegségek előfordulási arányát tekintve, a kötelező jelleg azonban sokakat aggaszt.
A szűrővizsgálatok a méhnyakrákszűrést tekintve a 25 és 64 év közötti nőket érinti, akiknek háromévente kell részt venniük a vizsgálaton, emlőszűrésre pedig a 45 és 65 év közötti nőket várják kétévente. Az 50 és 70 év közötti lakosságnak a vastag- és végbélszűrés válik kötelezővé kétévenként.
Bár a vizsgálatok költségét a társadalombiztosítás fedezi, a helyszíneket illetően sok kérdés maradt megválaszolatlan. Konkrétumokat egyelőre nem tartalmaz a törvény szövege erre vonatkozóan, de minden valószínűség szerint vármegyei szinten tudják majd lebonyolítani a vizsgálatokat, és szükség esetén az intézményvezetők átcsoportosításokat is kezdeményezhetnek, ha szükségessé válik.
Az infrastruktúra sem áll rendelkezésre egyelőre
Egyelőre arról sincs bővebb információ, hogy pontosan milyen szankciókra számíthat, aki nem vesz részt a vizsgálatokon. Az viszont biztos, hogy mulasztás esetén az egészségügyi államigazgatási szerv határozattal rendeli el a szűrővizsgálatot, és ez azonnal végrehajthatóvá válik mind a kötelezett, mind azon személyek esetében, ahol a törvényes képviselőnek van joga eljárni. Arról azonban még senki nem nyilatkozott, hogy ez a gyakorlatban mit jelent.
Rékassy Balázs egészségügyi szakértő szerint még az is előfordulhat, hogy a részvételt kedvezményekkel próbálják majd ösztönözni a későbbiekben, akár TB-kedvezmény vagy egészségbiztosítási hozzájárulás is elképzelhető.
(Fotó: ROBIN VAN LONKHUIJSEN / ANP MAG / ANP via AFP)
