Íme, az alattomos húgyhólyagrák - így ismerheti fel

A húgyhólyagrák a leggyakoribb húgyúti daganat, amelyre nincs specifikus szűrővizsgálat. Éppen ezért fontos a figyelemfelhívó tünetekkel tisztában lenni.

2024. május 7., 18:50

Szerző:

A húgyhólyagrák kialakulása általában hosszú ideig tart, ezért elsősorban az idősebb embereket érinti. A húgyhólyag egy üreges, izmos szerv a has alsó részén, amely vizeletet tárol. Izmos fala lehetővé teszi, hogy megnagyobbodjon, majd később összezsugorodjon, hogy kinyomja a vizeletet a szervezetből – írja az Egészségkalauz

Mi az a húgyhólyagrák?

Húgyhólyagrák akkor alakulhat ki, amikor a hólyagot bélelő szövet bizonyos sejtjei mutálódnak, és kontrollálatlan osztódásba kezdenek, daganatot képezve a húgyhólyagban. Kezelés hiányában a hólyagrák a húgyhólyag falán keresztül a közeli nyirokcsomókig, majd a test más területei felé terjedhet, beleértve a csontokat, a tüdőt vagy a májat.

A húgyhólyagrák kialakulása többnyire hosszú ideig tart, ezért elsősorban az idősebb embereket érinti. A Cancer Research UK szerint az új esetek 60%-át a 75 év felettieknél diagnosztizálják. A tapasztalatok szerint a húgyhólyagrák több mint egyharmada a dohányzás következménye, így a cigaretta a betegség kialakulásának egyik legnagyobb kockázati tényezője. A dohányzóknál négyszer nagyobb az esély a hólyagrák kialakulásának.

A húgyhólyagrák további kockázati tényezői

  • korábbi sugárterápia vagy kemoterápia
  • 2-es típusú cukorbetegség
  • hólyagban lévő cső (pl. bénulás miatt)
  • krónikus vagy rendszeres húgyúti fertőzések (UTI)
  • családban előfordult már hólyagrák
  • Figyelemfelhívó véres vizelet

A húgyhólyagrák mielőbbi diagnózisa kulcsfontosságú az eredményes kezeléshez. Ehhez azonban ismerni kell a tüneteket. Sajnos korai stádiumban az állapot tünetmentes, később is inkább felfázáshoz hasonló tüneteket produkál – ám lényeges különbség, hogy ez hosszú távon is jelen van.

  • vér a vizeletben, amely narancssárga, rózsaszín vagy ritkán sötétvörös színű lehet
  • gyakoribb, sürgetőbb vizelés
  • fájdalom vagy égő érzés vizelés közben

A vizeletben lévő vér jellemzően az egyik első tünet, ami jelentkezik. A vér rendszeresen jelen lehet benne, de el is tűnhet, majd napok vagy hetek múlva újra megjelenhet. Éppen ezért azoknak, akik vért vesznek észre a vizeletükben, mielőbb orvoshoz kell fordulniuk – írja a lap.

Ezek a leggyakoribb rák típusok első tünetei

Nagy mértékben növeli a túlélés esélyét, ha időben észleljük a rák tüneteit és azonnal orvoshoz fordulunk. Mutatjuk, mely tünetekre kell odafigyelni.

Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente több mint 70 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A leggyakoribb és a legpusztítóbb daganat még mindig a tüdőrák. Férfiaknál a prosztata és a fej-nyak rákos betegségei, míg nőknél a vastagbélrák, a tüdőrák, valamint az emlőrák száma mutat némi emelkedést – hívja fel a szomorú statisztikára a figyelmet a webbeteg.hu.

 A  daganatos betegségeknél különösen fontos a megelőzés, a rendszeresen elvégzett ön- és szűrővizsgálatok, valamint a megfelelő életmód sokat segíthet a daganatok megelőzésében, illetve korai felfedezésében, azaz nagymértékben javítják a gyógyulási esélyeket! Mindezek mellett fontos odafigyelni testünk jelzéseire, és ha bármilyen – daganatra specifikus – figyelmeztető tünetet észlelünk, akkor haladéktalanul orvoshoz fordulni!

Bőrrák

Ha a festékes anyajegyek színe, mérete, formája megváltozik vagy 35 év felett új festékes foltok jelennek meg, illetve vérzés, nem gyógyuló sebek, fekélyek esetén mindenképpen minél előbb keressünk fel egy bőrgyógyász szakorvost.

Mellrák

Korai, jellegzetes tünet lehet a leggyakrabban önvizsgálat során felfedezett különálló, nem nyomás érzékeny, nem körülhatárolt, tömött vagy kifejezetten kemény tapintatú, nem elmozdítható csomó illetve a bimbó váladékozása. A daganat fölött a bőr behúzódhat, illetve véres váladékozást is észlelhetünk. Az esetek egy részében az emlő mérete is megváltozhat: ödémássá, fájdalmassá válhat, valamint megnagyobbodott nyirokcsomók jelenhetnek meg az emlő környéki, a hónaljárokban található nyirokrégiókban.

Fül-orr-gégerák

Egyik jellegzetes tünet lehet az állandó vagy visszatérő illetve fokozódó rekedtség. A nyakon kemény tapintatú csomó(k) jelenhetnek meg, illetve nyeléskor fülbe sugárzó fájdalom is kialakulhat. Jellegzetes panasz lehet az idegentest- vagy gombócérzés, később, amikor a daganat növekszik, fulladásérzés is felléphet, főként fekvő helyzetben, illetve a nyelés is nehezítetté válik. Gyakran a véres köpet az első figyelmeztető jel.

Hasnyálmirigyrák

Az emésztőrendszer harmadik leggyakoribb rosszindulatú daganata. Jelentős fogyással, gyengeségérzéssel, puffadással, zsírszéklet megjelenésével járhat. A kezdeti bizonytalan hasi fájdalom, később erősödik, övszerűvé válik. Később sárgaság is kialakulhat.

Hererák

Napjainkban az egyik legsikeresebben gyógyítható rák. Eleinte a herében tapintható fájdalmatlan, tömött göb hívhatja fel a figyelmet, ami később fájdalmassá válik. Sok esetben a here megnagyobbodik, mivel a herezacskóban folyadék szaporodik fel. Ha a daganat hormont termel, a mellek megnagyobbodhatnak. A fájdalom gyakran a deréktájékon jelentkezik. Ha előrehaladott a folyamat, a lágyékon tapintható nyirokcsomók jelennek meg.

Hólyagrák

A leggyakoribb specifikus tünet a vérvizelés, véres vizelet lehet. Előfordulhat még gyakori vizelés, vizelési nehézségek valamint kezelésre nem reagáló húgyúti fertőzések is a daganat első tüneteként. Gyakran az ismeretlen okból kialakult étvágytalanság, fogyás, vérszegénység hátterében is ez a rák állhat.

Májrák

májban gyakrabban fordulnak elő más daganatok áttétei, mint elsődlegesek. A rosszindulatú májdaganatok gyakran lázzal, fogyással, májmegnagyobbodással, sárgasággal járnak. Nyomásérzékenység lehet a bordaív alatt, esetenként a tumor is tapinthatóvá válik.

További részleteket itt olvashat.

(Kiemelt kép: Tim Mossholder/ Pexels)