Durván terjed egy ráktípus Magyarországon
Az elmúlt 20 évben duplájára nőtt az effajta rosszindulatú rákkal diagosztizáltak száma Magyarországon, s az előrejelzések szerint a továbbiakban még többeket érinthet majd a betegség. A hazai átlag az ijesztő nemzetközi statisztikáknál is sokkal rosszabb.
Míg leggyakrabban a melanómát emlegetjük a bőrrákos esetek közül, az ismert betegség csak 10%-a a bőr daganatos elváltozásainak. A számos különböző bőrrákos megbetegedés mára a leggyakoribb és a leggyorsabban is terjedő daganatos megbetegedéssé súlyosbodott hazánkban – írja a Dívány.
Ha nem sikerül javítanunk az arányokon, 2050-re ismét duplázódás következhet be az esetek számában - nyilatkozta Prof. Dr. Gyulai Rolland, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika igazgatója, a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) vezetőségi tagja az Indexnek.
Évente majdnem 25 ezer betegnél diagnosztizálnak rosszindulatú bőrelváltozást, ami a duplája a kétezres évek eleji számoknak, de a hatékonyabb terápiáknak és az egyre többek által felkeresett anyajegyszűréseknek köszönhetően a halálozási statisztikák nem követték az ilyen arányú emelkedést. A még így is riasztóan sok, évi 3-400 halálos kimenetelű eset többsége melanóma, laphámrák vagy Merkel-sejtes karcinóma.
A korai felismerés döntő a bőrrák esetében is
Az MDT adatai szerint minden negyedik panasszal rendelkező magyar túl sokáig vár tüneteivel, mielőtt orvoshoz fordulna, pedig a betegség nem szezonális, sőt télen könnyebben elvégezhetők bizonyos beavatkozások és a korai felismerés ebben az esetben is döntő fontosságú. Aki tehát ilyen jeleket észlel magán, mielőbb forduljon szakorvoshoz:
- a bőrön furcsa dudor, elszíneződő folt alakul ki;
- megszokottnak tűnő bőrfoltjaink váladékoznak, esetleg kisebesednek;
- apró, nehezen gyógyuló vagy rendszeresen kiújuló sebeket találunk;
- a bőr bizonyos területeken vagy foltokban megvastagodik.
Hoppá: évekkel előre jelezhető a rák?
A Cambridge-i Egyetem tudósai szerint a rák tünetei évekkel a betegség megjelenése előtt észlelhetőek – írja a hvg.hu.
Az egyetem nemrégiben megnyílt rákkutató intézetének tudósai olyan azokat az elváltozásokat keresik, amelyek évekkel az előtt, hogy a sejtekben bekövetkező átalakulások daganattá fejlődnének, pontosan kimutathatóak. A kutatás szerintük segíthet a rák kezelésének gyökeresen új módszereinek megtervezésében.
A Korai Rák Intézet – amely nemrég kapott 11 millió fontot egy névtelen adományozótól – arra összpontosít, hogy megtalálják a tumorok elleni küzdelem módjait, mielőtt azok tüneteket produkálnának. A tudósok szerint a rák kialakulásának lappangási ideje évekig, néha egy-két évtizedig is eltarthat. A kutatás a legújabb felfedezéseket fogja kihasználni, amelyek kimutatták, hogy sok embernél alakulnak ki rákot megelőző állapotok, amelyek hosszú ideig lappanganak.
A tudósok részben a vérmintákra összpontosítanak. Újravizsgálják például azokat a vérmintákat, amelyeket a nők a petefészekrák-szűréseken adtak le. Körülbelül 200 000 ilyen mintánk van, és ez egy aranybánya” – vélekedett az egyik tudós, Jamie Blundell.
A The Guardian című brit lap beszámolója szerint kutatók e minták felhasználásával azonosítják azokat a változásokat, amelyek megkülönböztetik azokat a donorokat, akiknél később, 10 vagy akár 20 évvel a minták leadása után vérrákot diagnosztizáltak, azoktól, akiknél nem alakult ki ilyen betegség. A Cambridge-i Egyetem tudósai szerint a rák tünetei évekkel a betegség megjelenése előtt észlelhetők – írja a lap.
A rák kiújulásának okai
Vajon mi lehet az oka annak, hogy a kezelést követő hónapokban, években kiújul a rák? Ugyanott kell a daganat megjelenésére számítani, ahol korábban megjelent? Az onkológus válaszaiból minden kiderül.
Az onkológiai kezelések után bizonyos esetekben megtörténhet, hogy a daganat hetekkel, hónapokkal, akár évekkel később kiújul – ez sosem tudható előre. De miért fordulhat ez elő? Csak ugyanott újulhat ki a rák? Onkológus válaszolt az Egészségkalauznak.
A rák kiújulása számos tényezőtől függ
Dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont belgyógyásza, klinikai onkológus, palliatív orvos szerint nem lehet biztos választ adni arra a kérdésre, miért újul ki a rák. Számos tényezőt figyelembe véve születhet minden esetben egyéni válasz. Alapvetően azért újulhat ki egy daganat, mert az eredeti onkológiai kezelések során egy kis számú daganatos sejt a szervezetben marad. Ez a sejtállomány túl kicsi ahhoz, hogy a jelenlegi tesztekkel kimutatható legyen, idővel azonban megnövekedhet, felszaporodhat akkorára, hogy tünetet okozzon és/vagy kimutathatóvá váljon.
A rák kiújulásának helye
A rák kiújulásának helye a betegség típusától függ. Amennyiben ugyanazon a helyen tér vissza, ahol eredetileg volt, lokális kiújulásról beszélünk. Ha a kiújulás helye közel van az eredetileg érintett szervhez, regionális kiújulás történik, ha pedig más testrésznél jelentkezik, akkor távoli kiújulásról van szó.
Felmerülhet a kérdés, hogy a máshol kiújuló daganat ugyanaz-e, mint az eredeti. A válasz: igen. A visszatérő daganatot arról a helyről nevezik el, ahol az eredeti betegség megjelent. Például, ha a mellrák kezelése után a májban fedeznek fel daganatot, azt áttétes (metasztatikus) mellráknak hívják, még akkor is, ha a visszatérő betegség más szervet érint.
Amikor befejeződik az eredeti daganat kezelése, a páciensek egy utánkövetési tervet kapnak, amely magában foglalja a kontrollok, a fizikai vizsgálatok és egyéb tesztek időpontját. Attól függően, hogy milyen betegségről volt szó, laborvizsgálatok és képalkotó vizsgálatok is ismétlődhetnek. Ezeknek a kontrolloknak az a célja, hogy a páciens és az orvos is meggyőződhessenek róla, hogy minden rendben, illetve, hogy korán felismerőek legyenek az esetleges kiújulás jelei. Ha ez utóbbi merül fel, újabb laborvizsgálatokkal, képalkotással vagy biopsziával lehet igazolni azt.
(Képünk illusztráció / Pexels)