Örökölhető-e a rák?
Az életmód hajlamosít a rák kialakulására vagy a genetikai tényezők meghatározóbbak? Örökölhető-e a rákbetegség? A szakértők is nagyon körültekintően fogalmaznak a témában.
Ugyan genetikai mutációk sora vezet el egy rosszindulatú daganat kialakulásáig, ám ez nem azt jelenti, hogy a rák örökölhető betegség lenne – ez csak az esetek néhány százalékában mutatható ki egyértelműen. A tumorokat okozó génhibák az esetek egy jelentős részében ugyanis nem a szülőktől származnak, hanem életünk során szerezzük azokat – írja az Egészségkalauz.
A genetikai hajlam önmagában nem elég a rák kialakulásához
Egyes daganatos betegségeknél ugyan kimutatták már az adott családban előforduló, öröklött genetikai befolyást, ám ennek aktiválódásához sok más tényező is szükséges, ezért az öröklődésnél nem elég a géneket vizsgálni, az is ugyanilyen fontos, hogy a család milyen életformát, étrendet, milyen környezeti viszonyokat örökít át a következő nemzedékre. A Rákgyógyítás Magazinban a kérdéskört prof. dr. Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézetének egyetemi tanára tekintette át.
Az esetek többségében kijelenthető: a rák nem örökölhető, ennek előfordulását az esetek kisebb részében mutatták ki a kutatók. Vannak azonban olyan hajlamosító tényezők, amelyek továbbadhatók. Ahhoz viszont, hogy ebből rák legyen, a gének mellett általában más rákkeltő tényezők is szükségesek.
„Gyakorlatilag minden emberi gént ismerünk, s egyre nagyobb teljesítményű szuperszámítógépek használatával készülnek a genetikai, genomikai elemzések, amelyek révén keressük az összefüggéseket közöttük. A genetikai térképen találtak is már kapcsolódásokat a mellrák egyes típusai, a melanoma, a tüdőrák, a gyomorrák, a hasnyálmirigyrák, a vastagbélrák, de a májrák vagy az agydaganatok terén is, azonban ezeknek a felfedezéseknek egyelőre nagyon korlátozott a gyakorlati használhatóságuk” – jelentette ki Falus András professzor.
Semmi sem dől el előre
A rákot önmagát tehát csak ritkán lehet továbbörökíteni az utódokra, ennek eshetősége a legtöbb esetben csekély. Leginkább a fiatalabb korban előforduló rosszindulatú betegségek esetén nagyobb valamilyen genetikai örökség gyanúja, hiszen egy gyerek vagy egy fiatal még nem élt eleget ahhoz, hogy a szervezetében hosszú évtizedek alatt felhalmozódhassanak a környezeti károkból vagy az életmódból adódó károsító faktorok (dohányzás, alkohol, elhízás, légszennyezés, UV sugárzás) sejtkárosító hatásai.
„A retinából, azaz a szem ideghártyájából kiinduló retinoblastoma egyedül az a daganattípus, amelynél bizonyítékot találtak a kutatók arra, hogy a (jellemzően 3 éves kor alatt jelentkező, s idejében felismerve eredményesen gyógyítható) rosszindulatú daganatért közvetlenül a szülőktől származó hibás kromoszóma lehet a felelős” – érzékelteti egy nagyon ritka betegséget említve Falus András, hogy óvatosan kell bánni a rák örökölhetőségéről szóló kijelentésekkel.
A sok embert érintő tumortípusoknak is csak 1-10 százalékában bizonyított genetikai meghatározottság.
„Az egypetéjű ikerpárok vizsgálata világszerte számos betegség esetében régóta fókuszban van, hiszen ők születésük pillanatában genetikailag teljesen azonosak, tehát ha az egyikőjükben genetikai meghatározottság miatt fejlődik ki egy kór, akkor annak meg kell jelenni a másikuknál is. De a ráktípusok közül ez egyedül a retinoblastoma esetében igazolódott, egyik másik daganattípusnál sem 100 százalékos az együttállás, ami jelzi: az öröklött gének mellett más tényezőknek is működniük kell ahhoz, hogy egy elméleti kockázatból gyakorlati probléma legyen” – fogalmaz Falus András.
Genetikai betegség a rák, ám az életmód alakítja ki a DNS mutációit
A rák minden esetben genetikai eredetű betegség, mert a daganatok keletkezésének hátterében a sejtek örökítőanyagának (DNS) mutációi, hibái állnak, ám ezeknek a génhibáknak a többségét nem szüleinktől örököljük, hanem életünk során szerezzük, s azok csak a daganatszövetben mutathatók ki. Egyes ráktípusokra való hajlam azonban örökölhető, ennek eshetősége azokban a családokban merül fel, ahol az átlagosnál korábban jelentkezik valamilyen súlyos betegség: vastagbélrákot például általában az ötvenes-hatvanas éveikben járó embereknél fedeznek fel, tehát ha valakinek a harmincas éveiben diagnosztizálnak vastagbéltumort, gyanakodni lehet családi gyökerekre. Viszont
önmagában az, hogy egy családban több embernek van hasonló típusú betegsége, nem jelenti, hogy azok biztosan genetikailag öröklött kórok lennének.
Ha egy anya túlsúlyos és rendszertelenül, egészségtelenül táplálkozik, a genetikai adottságok és az étkezési szokások miatt az átlagosnál nagyobb eséllyel lesz a lánya is túlsúlyos. A túlsúly viszont a zsírháztartásra és a hormonháztartásra gyakorolt kihatásai miatt bizonyítottan növeli a kockázatát egyes emlőrákoknak. Tehát ha az anyának emlődaganata lesz, majd évtizedek múlva a lányának is, ez még nem bizonyíték arra, hogy a mellrák örökölhető: a kockázati tényezők mindkettejüknél egymástól függetlenül is kiválthatták a betegséget. Ha apa és fia is dohányzik, s – néhány évtized különbséggel – mindkettejüknél rák alakul ki, az nagy valószínűséggel a cigarettának tudható be, s nem a vérrokonságnak.
Még az azonos szervben előforduló daganatok is gyökeresen eltérnek egymástól: a mellrák vagy a tüdőrák sem egyetlen betegség, hanem e kóroknak is számos altípusa létezik attól függően, hogy melyik szövetekben és milyen módon alakul ki rosszindulatú szövettöbblet. Ezt úgy kell értelmezni: attól, hogy a mellében vagy a tüdejében két, egymással vérrokonságban álló embernek is van egy két centiméteres daganat, azok eredetüket tekintve még lehetnek egymástól gyökeresen eltérő biológiájú és lefolyású betegségek, amelyeknek semmi közük egymáshoz – írja a szaklap.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)