Végre jöhetnek a kötelező szűrővizsgálatok

A kormány által bevezetett salátatörvénycsomag több egészségügyi változtatást is eszközöl, így az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető szűrővizsgálatok egy része kötelezővé válik.

2024. június 27., 13:17

Szerző:

A halálos betegségeket is kimutató szűrővizsgálatok, mint a méhnyakszűrés, emlőszűrés, illetve a vastagbél- és végbélszűrés is kötelező lesz az egészségbiztosítási módosítások következtében.

A kormány által bevezetett salátatörvénycsomag több egészségügyi változtatást is eszközöl, mint az arcfelismerő beléptetőrendszer bevezetése és annak biztosítása, hogy a kórházakban hagyott újszülötteket – ha az édesanya hat hét után sem jelentkezik érte – minél hamarabb örökbe fogadhassák – írja az Economx.

A Magyar Közlöny kihirdetett törvény egészségbiztosítási jogszabályokat is módosít, aminek értelmében az egészségbiztosítás keretében igénybe vehető szűrővizsgálatok 2023. június 13-tól már a vastag- és végbélszűréssel is kiegészül, illetve az alábbi célzott szűrővizsgálatok kötelezővé válnak:

  • 25 és 65 év között népegészségügyi céllal egyszeri negatív eredményű szűrővizsgálatot követően háromévenként méhnyakszűrés, különös figyelemmel a méhnyakelváltozások sejtvizsgálatára (citológia);
  • 45 és 65 év között népegészségügyi céllal kétévenként az emlő lágyrész röntgenvizsgálatán alapuló emlőszűrés (mammográfia);
  • 50 és 70 év közötti életkorban, kétévenként, népegészségügyi céllal vastag- és végbélszűrés.

A változtatás célja, hogy a súlyos betegségeket időben felismerhessék, hiszen a korai diagnózis jelentősen növeli a gyógyulás esélyeit és csökkenti a kezelés költségeit.

Amennyiben a kötelezettségének a kötelezett vagy a törvényes képviselő nem tesz eleget, az egészségügyi államigazgatási szerv a szűrővizsgálatot határozattal rendeli el, ami azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható.

Szűrővizsgálatok: aggasztóan kevesen járnak

Minden szakmailag bizonyítottan előnyös szűrővizsgálatnak a biztosítása, rendszeressé tétele hasznos a társadalom számára a szakértő szerint.

Magyarországon komoly probléma, hogy a súlyos, és sok esetben előrehaladott daganatos betegségben szenvedő pácienseket általában nagyon későn diagnosztizálják, ami az ellátórendszer leterheléséhez és az egészségügyi költségek megnövekedéséhez vezet.

– mondta portálnak Rékassy.

Hangsúlyozta: „ebből kifolyólag rendkívül hasznos, ha az említett szűrővizsgálatokat és például a prosztata-szűrést férfiak esetében forszírozzuk és ösztönözzük." – Az emlőszűrés esetében sajnos a behívott betegeknek csak egy része megy el a mammográfiás vizsgálatra, illetve a mammográfiás gépek gyakori meghibásodása is csökkenti az emlőrák elleni megfelelő fellépést, tette hozzá.

Nemzetközi viszonylatban, Magyarország egyike azon OECD országoknak akik a legrosszabbul állnak a rendszeres szűrések tekintetében, tette hozzá.

Könnyedén megelőzhető lenne a méhnyakrák – mégsem tesszük

A méhnyakrák az egyik leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében, az emlő-, a kolorektális és a tüdőrák után a negyedik leggyakoribb rosszindulatú daganat.

Évente 1500 nőnél diagnosztizálják, és közel ötszázan életüket is vesztik a méhnyakrák következtében. A betegség kiváltó oka évtizedek óta ismert: a humán papillomavírus 200 ismert variánsának legkockázatosabb vírustörzsei, a 16-os és 18-as felelős a daganatos esetek 70 százalékáért. A betegség szinte teljes mértékben megelőzhető lenne, az előfordulását azonban az oltási és szűrőprogramok ellenére sem sikerült radikálisan csökkenteni az utóbbi évtizedekben – írja a Femina.

További részleteket itt olvashat.

(Kiemelt kép: egy orvos MRI-vizsgálatokat végez a Warith Onkológiai Kórházban, amely az Arbaeen vallási ünnep alkalmából 40 napos ingyenes kezelési kampányt indított a rákbetegek számára az iraki Kerbala szent városában 2023. augusztus 27-én. Mohammed SAWAF / AFP)