Erre figyeljenek a daganatos betegek a nyáron

Nem mindegy, hogy a daganatos betegek milyen strandra mennek, a szúnyogcsípésekre is érzékenyebben reagálhatnak, és a melegben hamarabb kiszáradhatnak, mint egy egészséges szervezet.

2024. június 21., 12:12

Szerző:

Habár a nyári jó idő a legtöbb embert felvillanyozza, rengeteg veszélyt rejthet a daganatos betegek számára – írja az Egészségkalauz. A sok napsütés, a hosszú világos nappalok és a meleg idő pozitívan befolyásolhatja a betegségekkel küzdők hangulatát és hozzáállásukat, így segítve gyógyulási folyamataikat, azonban rendkívül fontos, hogy a pozitív hangulat mellett, fokozottan figyeljenek egészségük megőrzésére és a jó idő kínálta lehetőségek esetleges negatív hatásaira.

1. A napozás még ártalmasabb lehet!

A hosszú idejű szabadban tartózkodás, a mértéktelen és felelőtlen napozás súlyos és akár hosszútávú problémákat is okozhat mindenki számára, hiszen az erős UV sugárzás hatására, bőrünk könnyen leéghet, nem kívánt maradandó szeplőfoltok, gyulladások alakulhatnak ki felszínén. A daganatos betegséggel küzdők legyengült immunrendszere kevésbé tudja felvenni a harcot a napsugárzás ellen, így a káros hatások még gyorsabban és erőteljesebben jelentkezhetnek, mi több a sugár- és kemoterápia is fokozhatja bőrük fényérzékenységét. A szakértő ezért hangsúlyozza, hogy a betegek a műtét után, a sebgyógyulás idején, illetve a kezeléseket követően minimum három hónapig kerüljék a nyílt napon való tartózkodást és a későbbiekben is fokozottan védjék bőrüket. Minden esetben 50 faktoros fényvédőt használjanak és ruháikkal is védjék bőrüket.

A gyógyultnak nyilvánított érintettekre pedig a mindenkire vonatkozó figyelmeztetések érvényesek. Szabadban tartózkodás esetén minden esetben védjék bőrüket legalább 30 faktoros fényvédővel, amelyet vigyenek fel bőségesen, már 30 perccel napozás előtt, majd ismételjék meg a felvitelt 1,5-2 óránként a maximális hatásért, valamint 11 és 16 óra között lehetőleg egyáltalán ne tartózkodjanak a napon, hiszen ilyenkor a legmagasabb az UV-sugárzás. Amennyiben a betegek sugárkezelt bőrfelülete mégis leégne, azonnal forduljanak orvoshoz! Célzott antibiotikumos, gyulladáscsökkentő krémek használatával elkerülhető a kisebesedés, felülfertőzés és gyulladásos tünetek kialakulása.

2. Nem mindegy, hogy milyen strandra mennek a daganatos betegek!

A nyár beköszöntével a legtöbben alig várják, hogy víz közelébe kerülhessenek. A strandolás a daganatos betegek számára is megengedett mi több, az úszás és a vízben való mozgás a rehabilitáció fontos részét képezi, azonban ezen tevékenységek közben is fontos néhány tényezőt figyelembe venni. Vízminőség szempontjából a szakértő inkább az élő vizeket javasolja, azonban minden esetben a víz tisztasága a döntő. A medencékben általában nagyobb a fertőzés kockázata, habár napjainkban a vízforgatók és vegyszerek kellő tisztaságot biztosítanak, azonban irritálhatják a kezelések hatására elvékonyodott, gyengült védekezőképességű bőrfelületeket. A betegek számára a 20-25 fokos vizek a legideálisabbak, a 30-40 fokos termálvizek pedig szigorúan kerülendők - emeli ki az Emlőrák Gyógyításáért Alapítvány elnöke.

3. A hőség nagy ellenség!

A tikkasztó hőség minden emberre rossz hatással van, hiszen a nagy meleg következtében, az egész szervezetben kitágult erek a megszokottnál alacsonyabb vérnyomást eredményeznek. A magas hőmérséklet a kezelések alatt álló rákos betegek számára még veszélyesebb lehet ugyanis, a kezelések során kapott gyógyszerek önmagukban is vérnyomás-ingadozást okozhatnak, emiatt gyorsabban jelentkezhetnek ájulásos, napszúrásos tünetek, rosszullétek.

Ezen tünetek kivédésére a folyadékpótlás lehet az elsődleges megoldás, illetve a hőség elleni védekezés, sötétítés, éjszakai szellőztetés és a levegő mozgatása ventilátorok segítségével. A szakértő nem javasolja a légkondicionálók használatát, mert az túl nagy hőmérsékletkülönbséget okozhat a kinti időjáráshoz képest, így könnyen megfázáshoz vezethet.

4. Elengedhetetlen a megfelelő folyadékbevitel és vitaminpótlás!

A megfelelő folyadékbevitel nem csak a nagy hőség miatt elengedhetetlen a kezelés alatt álló daganatos betegeknek. A kezelések mellékhatásaként jelentkező gyomorpanaszok, hasmenés és hányás nagyon megterheli szervezetüket, könnyen dehidratáltságot okozhat, akár kiszáradáshoz is vezethet, amely kockázatot a meleg időjárás tovább fokoz. A dehidratáltságot jelző enyhébb tünetek, a lábgörcsök, a szédülés, vagy a súlyosabb következmények elkerülésére ajánlott, hogy a betegeknél mindig legyen folyadék, ásványvíz, vagy izotóniás ital, amellyel az elvesztett ásványianyagokat is pótolni tudják.

További részleteket az Egészségkalauz cikkében olvashat.

 

 

Hoppá: évekkel előre jelezhető a rák?

A Cambridge-i Egyetem tudósai szerint a rák tünetei évekkel a betegség megjelenése előtt észlelhetőek – írja a hvg.hu.

Az egyetem nemrégiben megnyílt rákkutató intézetének tudósai olyan azokat az elváltozásokat keresik, amelyek évekkel az előtt, hogy a sejtekben bekövetkező átalakulások daganattá fejlődnének, pontosan kimutathatóak. A kutatás szerintük segíthet a rák kezelésének gyökeresen új módszereinek megtervezésében.

A Korai Rák Intézet – amely nemrég kapott 11 millió fontot egy névtelen adományozótól – arra összpontosít, hogy megtalálják a tumorok elleni küzdelem módjait, mielőtt azok tüneteket produkálnának. A tudósok szerint a rák kialakulásának lappangási ideje évekig, néha egy-két évtizedig is eltarthat. A kutatás a legújabb felfedezéseket fogja kihasználni, amelyek kimutatták, hogy sok embernél alakulnak ki rákot megelőző állapotok, amelyek hosszú ideig lappanganak.

A tudósok részben a vérmintákra összpontosítanak. Újravizsgálják például azokat a vérmintákat, amelyeket a nők a petefészekrák-szűréseken adtak le. Körülbelül 200 000 ilyen mintánk van, és ez egy aranybánya” – vélekedett az egyik tudós, Jamie Blundell.

A The Guardian című brit lap beszámolója szerint kutatók e minták felhasználásával azonosítják azokat a változásokat, amelyek megkülönböztetik azokat a donorokat, akiknél később, 10 vagy akár 20 évvel a minták leadása után vérrákot diagnosztizáltak, azoktól, akiknél nem alakult ki ilyen betegség. A Cambridge-i Egyetem tudósai szerint a rák tünetei évekkel a betegség megjelenése előtt észlelhetők – írja a lap.

A rák kiújulásának okai

Vajon mi lehet az oka annak, hogy a kezelést követő hónapokban, években kiújul a rák? Ugyanott kell a daganat megjelenésére számítani, ahol korábban megjelent? Az onkológus válaszaiból minden kiderül.

Az onkológiai kezelések után bizonyos esetekben megtörténhet, hogy a daganat hetekkel, hónapokkal, akár évekkel később kiújul – ez sosem tudható előre. De miért fordulhat ez elő? Csak ugyanott újulhat ki a rák? Onkológus válaszolt az Egészségkalauznak.

A rák kiújulása számos tényezőtől függ

Dr. Pádi Éva, a FájdalomKözpont belgyógyásza, klinikai onkológus, palliatív orvos szerint nem lehet biztos választ adni arra a kérdésre, miért újul ki a rák. Számos tényezőt figyelembe véve születhet minden esetben egyéni válasz. Alapvetően azért újulhat ki egy daganat, mert az eredeti onkológiai kezelések során egy kis számú daganatos sejt a szervezetben marad. Ez a sejtállomány túl kicsi ahhoz, hogy a jelenlegi tesztekkel kimutatható legyen, idővel azonban megnövekedhet, felszaporodhat akkorára, hogy tünetet okozzon és/vagy kimutathatóvá váljon.

A rák kiújulásának helye

A rák kiújulásának helye a betegség típusától függ. Amennyiben ugyanazon a helyen tér vissza, ahol eredetileg volt, lokális kiújulásról beszélünk. Ha a kiújulás helye közel van az eredetileg érintett szervhez, regionális kiújulás történik, ha pedig más testrésznél jelentkezik, akkor távoli kiújulásról van szó.

Felmerülhet a kérdés, hogy a máshol kiújuló daganat ugyanaz-e, mint az eredeti. A válasz: igen. A visszatérő daganatot arról a helyről nevezik el, ahol az eredeti betegség megjelent. Például, ha a mellrák kezelése után a májban fedeznek fel daganatot, azt áttétes (metasztatikus) mellráknak hívják, még akkor is, ha a visszatérő betegség más szervet érint.

Amikor befejeződik az eredeti daganat kezelése, a páciensek egy utánkövetési tervet kapnak, amely magában foglalja a kontrollok, a fizikai vizsgálatok és egyéb tesztek időpontját. Attól függően, hogy milyen betegségről volt szó, laborvizsgálatok és képalkotó vizsgálatok is ismétlődhetnek. Ezeknek a kontrolloknak az a célja, hogy a páciens és az orvos is meggyőződhessenek róla, hogy minden rendben, illetve, hogy korán felismerőek legyenek az esetleges kiújulás jelei. Ha ez utóbbi merül fel, újabb laborvizsgálatokkal, képalkotással vagy biopsziával lehet igazolni azt.

(Fotó: Nick Fewings/Unsplash)