Ez a hosszú élet titka a 117 évesen elhunyt asszony genetikája szerint
Egy új kutatás szerint a szupercentenáriusok, mint a 117 évesen elhunyt Maria Branyas Morera, genetikai adottságaiknak és egészséges életmódjuknak köszönhetik hosszú életüket, ami iránymutatást adhat az öregedéssel összefüggő betegségek kezelésére.
A közelmúltban elhunyt Maria Branyas Morera, aki 117 éves koráig élt, a világ legidősebb embereként volt ismert. A hosszú élet titkát a „szerencsének és jó genetikának" tulajdonította. Most a Barcelonai Egyetem által vezetett tanulmány feltárta, hogy valóban így volt, génjei lehetővé tették sejtjeinek, hogy 17 évvel fiatalabbnak viselkedjenek, és bélmikrobiótája egy csecsemőéhez hasonlított – számol be róla a The Guardian.
A hosszú élet titka genetikailag kódolt, de az életmód is sokat nyom a latba
Ez a legátfogóbb kutatás, amelyet a szupercentenáriusok, vagyis a 110. évet megélt emberek körében valaha is végeztek. A tanulmány kiemeli Morera egészséges életmódbeli szokásait, mint például a mediterrán étrendet, a rendszeres sétákat és a szoros családi kapcsolatokat. Ezek a tényezők, genetikai felépítésével együtt, hozzájárultak hosszú távú éberségéhez és minimális egészségügyi problémáihoz, az ízületi fájdalmakhoz és hallásvesztéshez.
A kutatók remélik, hogy az eredmények iránymutatást nyújthatnak az életkorral összefüggő betegségek kezeléséhez, megkérdőjelezve azt a hiedelmet, hogy az öregedés és a betegség szorosan összefüggenek. Morera, aki San Franciscóban született, jelentős történelmi eseményeket élt túl, mint például az 1918-as spanyolnátha-járványt és a Covid-19-et, utóbbit tünetmentesen 2020-ban. 2023 januárjában a Guinness Világrekordok a világ legidősebb élő személyeként ismerte el.
A szupercentenáriusok, vagyis a 110 éven felüli emberek tanulmányozása az öregedés és a hosszú élettartam genetikai és életmódbeli tényezőinek megértéséhez vezethet. Az ilyen egyének génjeinek elemzése segíthet azonosítani azokat a genetikai variációkat, amelyek hozzájárulnak a hosszú élethez és a betegségekkel szembeni ellenálló képességhez. Például a New England Centenarian Study, amely a centenáriusokat és szupercentenáriusokat vizsgálja, több mint 150 genetikai variációt azonosított, amelyek összefüggésbe hozhatók a hosszú élettartammal, és 77%-os pontossággal képesek megjósolni, hogy valaki eléri-e a 100 éves kort.
A kutatások azt is kimutatták, hogy a hosszú életű emberek gyakran elkerülik a krónikus betegségeket, még akkor is, ha életük során egészségtelen szokásoknak hódoltak. Ez arra utal, hogy a genetika jelentős szerepet játszik az öregedés folyamatában és a betegségekkel szembeni védelemben. Például az okinawai centenáriusok körében végzett vizsgálat megállapította, hogy ezeknél az embereknél alacsonyabb a szívbetegségek, a stroke és a rák előfordulása, ami részben a genetikai tényezőknek és az egészséges életmódnak tulajdonítható.
(Kiemelt képünk: Maria Branyas Morera. Fotó: Wikipédia)