Oroszország 640 milliárd fával küzdene a klímaváltozás ellen
Az ország keleti része annyira elhagyatott és elérhetetlen, hogy nagyrészt csak medvék, farkasok és egzotikus tigrisek élnek ott. A Kreml ezt a térséget használná fel arra, hogy bebizonyítsa, képes kivenni részét a klímaváltozás elleni küzdelemből.
A világ legnagyobb energiaexportőre és az egyik legnagyobb szennyezője jelenleg azon dolgozik, hogy létrehozzon egy átfogó digitális platformot. Ez a régió erdőinek széndioxid-elnyelési kapacitását mutató műhold- és drónadatokat gyűjtené egy helyre. A cél az, hogy a területet – ami majdnem kétszer akkora, mint India – egy piaccá alakítsák, ahol a cégek széndioxid-ellensúlyok vásárlásával kompenzálhatnák saját kibocsátásukat.
Moszkva azt is reméli, hogy ezzel még az ENSZ idei ülésszakasza előtt elháríthatja a kritikákat az ország szegényes klímaügyi teljesítményéről. Oroszország hosszú ideje hangoztatja, hogy nagyobb engedékenységet érdemel a klímaügyi követelések terén, hiszen az ország 640 milliárd fát számláló erdői óriási lehetőségeket nyújtanak. A tajga erdőinek fenntartásába viszont egészen eddig nem fektettek túl sok energiát: az elmúlt két évben a globális felmelegedés miatt például rekordot döntött az erdőtüzek pusztítása.
„A világ erdőinek ötöde Oroszországban található, ezt pedig a nemzetközi közösségnek figyelembe kellene vennie” – mondta Alekszej Csekunkov, a Kelet-Oroszország és sarkvidéki térségek fejlesztéséért felelős miniszter. „Lehetőségünk van arra, hogy ezeket az erdőket masszív szénmegkötő csomóponttá alakítsuk.”
Az új rendszer értelmében a cégeknek lehetőségük lesz „kibérelni” az erdős területek egyes részeit a kormánytól. Az így befolyt pénzből új fákat ültetnének, és karbantartanák a meglévőket. Ha az adatok is kimutatják, hogy egy befektetéssel hatásosan kötnek le szén-dioxidot, a cégek „széndioxid-hitelt” kapnának, amivel a digitális platformon kereskedhetnének.
Az Oroszország által kezelt erdők a kormány szerint csak 2018-ban 620 millió tonna szén-dioxidot kötöttek le, ami elég volt ahhoz, hogy ellensúlyozza az ország azévi kibocsátásának 38 százalékát. A széndioxid-kompenzációs terveket viszont több tudós is kritizálta: szerintük az üvegházhatású gázok kibocsátását az évtized végéig a felére kell csökkenteni, 2050-re pedig végleg le kell számolni velük – csak így kerülhető el a klímakatasztrófa. A Fern nevű brit-belga aktivistacsoport szerint az ellensúlyok rendszerére támaszkodni olyan, „mintha odébb tologatnánk a napozóágyakat a süllyedő Titanicon.”
Ezzel viszont valószínűleg nehéz lesz hatni Oroszországra, amely a világ jelentős gazdaságai közül a legkisebb hévvel harcol a klímaváltozás ellen – 2030-ig még növelni is szeretnék széndioxid-kibocsátásukat. Kanada – ahol a világ erdeinek harmadik legnagyobb része található, és ahol a gazdaság nagyrészt szintén a fosszílis hordozók kitermelésére épül – hasonló ellensúlypiaci rendszerben gondolkodik. Viszont ők emellett azért is sokat tesznek, hogy az évszázad közepére elérjék a teljes karbonsemlegességet.
„Oroszországnak arra kellene fókuszálnia, hogy megújuló energiára álljon át, új technológiákat vezessen be, és hatékonyabban használja fel az energiát” – mondta Alekszej Kokoriny, a WWF Oroszország képviselője. „Ezek után jöhetne az erdőfejlesztés – szigorú szabályok szerint.”
Oroszország klímaügyi törekvéseit „kritikusan elégtelennek” osztályozta a Climate Action Tracker, egy klímaintézkedéseket számon tartó nonprofit szervezet. Anna Romanovszkaja, a Yu. A. Izrael Klímaügyi és Környezettani Intézet vezetője szerint az ország nem lesz képes teljesíteni a Párizsi Egyezmény elvárásait csak a széndioxid-ellensúlyok rendszerére támaszkodva. Viszont így is lát lehetőséget abban, hogy a cégek széndioxid-hitellel kereskedjenek. Ám csak akkor, ha bizonyítani tudják, hogy ténylegesen segítették az erdők elnyelési kapacitásának fejlesztését.
Az állami gázóriás, a Gazprom, valamint az üzemanyag-gyártó Sibur Holding PAO és a gépgyártással foglalkozó Sinara Group is támogatják a széndioxid-kereskedelem ötletét. Ezt Valerij Falkov tudományos és felsőoktatási miniszter közölte Vlagyimir Putyinnal pár héttel ezelőtt.
Maxim Kudalov, a moszkvai székhelyű Acra Ratings kockázatértékelési cég vezetője szerint a projekt mérsékelheti az EU tervéből származó anyagi károkat. Az unió ugyanis vámot vetne ki egyes jelentős kibocsátási igénnyel rendelkező cikkekre. A 2023-ban érvénybe lépő mechanizmus évi 8 milliárd dolláros kárt is jelenthet az orosz exportőrök számára.
Viszont nehéz feladat pontos képet kapni arról, hogy az erdők pontosan mennyi szén-dioxidot is képesek lekötni. Ez azért van így, mert ezt olyan megjósolhatatlan események is befolyásolják, mint az erdőtüzek vagy a fák megbetegedése. Az ország ezen felül 25 éve nem frissíti a fákat számon tartó adatbázisokat Romanovszkaja szerint. Az ellensúlyozási programokat azért is kritizálják, mert a kutatások szerint ezzel a módszerrel nem lehet gyakorlatban csökkenteni a légkörben található szén-dioxid mennyiségét.
„A nemzetközi közösségnek azt is be kell bizonyítanunk, hogy az ellensúlyozási projektünkkel kapcsolatban minden előzetes számítás pontos és kikezdhetetlen” – mondta Romanovszkaja. „Ha csak egy hibát – ne adj’ isten szándékos ferdítést – is találnak, odaveszhet az egész projekt hitelessége.”
(Dina Khrennikova, Laura Millan Lombrana és Ilya Arkhipov)
(Kiemelt kép: Habarovszki határterület Fotó: Shutterstock)
