Amerikai hírszerzés jelentés: Oroszország bármikor megszállhatja Ukrajnát

Az Egyesült Államok olyan hírszerzési információkat, köztük térképeket osztott meg európai szövetségeseivel, amelyek egy lehetséges ukrajnai invázió során az orosz csapatok és tüzérség felvonulását mutatják. Mindezt abból a célból, hogy az európai NATO-csapatok felkészülhessenek az oroszok gyors, nagyszabású, több helyről történő támadására, ha Vlagyimir Putyin elnök úgy döntene, hogy megszállja Ukrajnát.

A Bloomberg az írja: az elmúlt héten érkezett az európai NATO-tagországhoz ez a hírszerzési információ. Mindez alátámasztja Vladimir Putyin lehetséges szándékaival kapcsolatos amerikai aggodalmakat és azokat az egyre hektikusabb diplomáciai erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy elrettentsék őt egy esetleges háborútól. A lap szerint az európai vezetők közvetlenül az orosz elnökkel tárgyalnak a konfliktus elkerülése érdekében. A diplomáciai lépések hátterében az az amerikai vélekedés áll, amely szerint Putyin a jövő év elején inváziót fontolgathat, az orosz hadsereg ugyanis ismét a határ közelében sorakozik fel.

A hírszerzési információ szerint olyan háborús forgatókönyvet vázol fel, amelyben a csapatok a Krímről, az orosz határról és Fehéroroszországon keresztül lépnének át Ukrajnába. A terv szerint mintegy 100 zászlóaljnyi taktikai csoportot – potenciálisan mintegy 100 000 katonát – rendelnének ki a hadműveletre. A forgatókönyv azt valószínűsíti, hogy a katonák durva terepen, fagyos körülmények között, kiterjedt területet lefedve kell harcolniuk és fel kell készülniük az elhúzódó megszállásra. 

A háború jelei

A Bloomberg két informátora szerint

a taktikai haderő körülbelül fele már a helyén van az invázió megkezdéséhez,

és bármilyen behatolást képesek az oroszok légi úton is támogatni. Ez a két, meg nem nevezett forrás azt mondta: Moszkva több tízezer tartalékost is behívott. Ilyen méretű mozgósításra a posztszovjet időkben még nem volt példa. Kifejtették, hogy a tartalékosok szerepe bármely konfliktusban az lenne, hogy a taktikai zászlóaljak után egy későbbi szakaszban biztosítsák a területeket. Oroszország egyébként nyilvánosan nem jelentette be a tartalékosok nagyobb mértékű behívását.

Az egyik forrás úgy fogalmazott: az Egyesült Államok arról is megosztott információkat, hogy a Kijevet célzó dezinformáció exponenciálisan növekszik, és hogy Moszkva ügynököket toborzott, hogy megpróbálja destabilizálni Ukrajnát.

A rubel hétfőn mintegy 1%-ot esett a dollárral szemben, augusztus óta a legalacsonyabb szintre, mivel attól tartanak, hogy a feszültségek újabb szankciókat válthatnak ki. Putyin a múlt héten, a Kreml szóvivője pedig ma is tagadta, hogy Oroszország megszállná Ukrajnát. Ugyanakko az orosz elnök örömének adott hangot, miszerint az orosz fél felkeltette az Egyesült Államok és szövetségesei figyelmét. Putyin azzal vádolta az USA-t, hogy nem veszi elég komolyan Oroszország Ukrajnával kapcsolatos „vörös vonalait”.

Amerika és mások nem állították bizonyosan, hogy kitör a háború, ugyanakkor arról sincsenek meggyőződve, hogy Putyin ne venné fontolóra a hadműveletek megindítását. A Bloomberg forrásai azt valószínűsítették, hogy

még nem döntötte el, mit fog tenni.

Antony Blinken külügyminiszter ebben a hónapban azt mondta: „Nem tudok mit mondani Oroszország szándékairól. Nem tudjuk, mik azok”.

Egy magas rangú kormányzati tisztviselő szerint az Egyesült Államok Biden elnöksége alatt demonstrálta, hogy számos eszközt hajlandó bevetni a veszélyes orosz fellépéssel szemben, és ezt a jövőben is meg fogja tenni. A Fehér Ház közölte, hogy nem akarja tovább kommentálni az esetet. 

Nem most kezdte

Az orosz vezető ukrajnai politikai machinációja hosszú múltra tekint vissza, a határon végrehajtott korábbi kísérletei pedig nagyjából kudarcba fulladtak. A Bloomberg által megszólaltatott katonai szakértők szerint úgy pozícionálja a haderőit, hogy azonnal képes legyen támadni. A katonai illetékesek megjegyezték: amikor a csapatai a korábbi, áprilisi eszkaláció után kivonultak, úgy hagytak hátra felszerelést, hogy gyorsabbá és könnyebbé tegye az újabb front felépítését.

Putyin számára Ukrajna befejezetlen ügy a Krím 2014-es annektálása után. Ukrajnát Oroszország részének tekinti, és idegesíti az ország nyugathoz való közeledése, különösen a NATO-val való kezdődő katonai együttműködése. Bár azt állítja, hogy nem akar háborút, egy múlt heti beszédében azt mondta, hogy az a célja, hogy az Egyesült Államokat és szövetségeseit

„a lehető leghosszabb ideig bizonytalanságban tartsam, hogy senkinek ne jusson olyan konfliktus az eszébe, amelyre nincs szükségünk a nyugati határainkon".

Szemére vetette az Egyesült Államoknak és másoknak, hogy Ukrajnában bővítik a katonai infrastruktúrát, fokozzák a haditengerészeti missziókat a Fekete-tengeren, és a harci repülőgépek repüléseit Oroszország határai mentén.

Orosz tisztviselők hozzátették: azt szeretnék, ha a NATO leállítaná az Ukrajnával folytatott, egyre szélesedő együttműködését, és mindazt, amit Moszkva az orosz határ mentén védelmi kiépítésnek tekint. Szóba került egy újabb csúcstalálkozó Putyin és Joe Biden amerikai elnök között a feszültségek enyhítése érdekében. Ugyanakkor az orosz tisztviselők tisztában vannak azzal, hogy bármilyen kísérlet arra, hogy nagy mennyiségű ukrán területet elfoglaljanak katonailag, széles körű lakossági ellenállásba ütközne, és olyan átfogó nyugati szankciókat váltana ki, amelyek megviselnék az orosz gazdaságot – mondták az elnökhöz közel álló személyek.

A Bloomberg cikke további diplomáciai fellángolásokat valószínűsít az ukrán-orosz konfliktusban. A hírek szerint az Egyesült Államok fontolóra vette egy olyan intézkedéscsomag felújítását és kibővítését, amelyet idén állított össze a korábbi csapaterősítés érdekében. Ebben újabb szankciókat is alkalmazhatnak Oroszországgal szemben. 

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a múlt héten Washingtonban járt, hogy még több segítséget kérjen a Pentagontól az ország légterének és partvidékének védelmében. Az Egyesült Államok aggodalmait visszhangozva az ukrán védelmi hírszerző ügynökség vezetője a Military Timesnak elmondta, hogy szerinte Oroszország január végére vagy február elejére készül, hogy támadjon. Az ukrán hírszerzés úgy kalkulál, hogy az oroszok légicsapásokat, haditengerészeti támadásokat és Fehéroroszországon keresztül szárazföldi offenzívát fognak indítani. Dmytro Kuleba külügyminiszter, aki a múlt héten Brüsszelbe utazott, a hétvégén az ukrán televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Moszkva egyértelműen fontolgatja a betörést, és Kijevnek szüksége van mások támogatására, hogy elrettentse azt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője vasárnap is cáfolta az ukrán állításokat,

„mesterséges hisztériakeltésnek" minősítette az offenzíva lehetőségét.

„Akik valamiféle szokatlan katonai tevékenységgel vádolnak minket a saját területünkön, azok maguk küldik fegyveres erőiket az óceán túloldaláról. Mármint az Amerikai Egyesült Államok. Ez nem túl logikus és nem túl tisztességes” – mondta az állami televíziónak.

Oroszország és Ukrajna közötti feszültség 2014-ben robbant ki, amikor Moszkva annektálta a Krím félszigetet, és támogatta a szeparatista lázadást az ország keleti részén. A konfliktus miatt az Egyesült Államok és az Európai Unió szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, ennek ellenére a hibrid háború folytatódott, és mintegy 14 000 ember halálát okozta Kelet-Ukrajnában. A Bloomberg forrásai szerint bármilyen újabb támadás sokkal nagyobb mértékű lesz, mint hét évvel ezelőtt.

A legutóbbi konfliktusok Oroszország és a nyugati hatalmak között egyre intenzívebbek. Nemcsak a csapatok vonulnak fel újra, az orosz-ukrán határon, hadgyakorlat folyik a Fekete-tengeren. Ugyanakkor a rekordmagas gázárak sebezhetővé teszik Európát, hiszen Oroszországból érkezik a gáz. Eközben az Európai Unió tagjai, köztük Lengyelország, azzal is vádolják Oroszországot, hogy menekültválságot szít, mivel szövetségese, Fehéroroszország migránsokat irányít az Unió felé. Nemrég pedig egy orosz űrfegyverteszt során nagy mennyiségű törmelék szórodott szét, ami az Egyesült Államok szerint veszélyeztette a Nemzetközi Űrállomás legénységét.

(Kiemelt kép: Yuriy Dyachyshyn / AFP)