Bloomberg: Orbán még 2022 előtt a jogállamisági intézkedések célkeresztjébe kerülhet

Már el is kezdték tervezni az új szankciós eszközt, amivel elérhetik, hogy ezek az országok több milliárd eurótól essenek el.

2021. március 19., 16:06

Szerző:

Az események gyorsabban folynak, mint ahogy azt korábban várni lehetett. Vera Jourová, az Európa Bizottság (EB) jogállami értékekkel foglalkozó alelnöke segíti lefektetni azokat az irányelveket, amelyek alapján az EU megbüntetheti azokat az államokat, amelyek eltávolodnak a blokk demokratikus értékeitől. Az unió arra is képes lesz, hogy előre befagyassza az 1,8 billió eurós koronasegély-csomagból utalandó összegeket.

„Egy olyan rendszert szeretnék, amivel a még el nem utalt pénzeket is meg tudjuk vonni, nem csak azokat az összegeket, amiket már elköltöttünk” - mondta Jourova a Bloombergnek csütörtökön. „Ez egy fontos különbség, mert így akár idén is képesek lehetünk konkrét intézkedéseket tenni.”

Az új jogállamisági mechanizmus január elsején lépett hatályba. Az fontos változást jelent az EU-nak, mivel felhatalmazza annak végrehajtó testületét (az EB-t) arra, hogy a blokk történelmében először visszatarthasson pénzt olyan országoktól, ahol romlik a demokrácia állapota. Orbán Viktor számára ez különösen nagy aggodalomra ad okot. Az EU korábban többször is követelte, hogy a miniszterelnök vegyen vissza hatalmi konszolidációs törekvéseiből. Ám ő eddig sikeresen ellenállt ezeknek a követeléseknek.

Az Európai Parlament plenáris ülése
 
 Vera Jourová, az Európai Bizottságnak az értékek és átláthatóság ügyében illetékes alelnöke felszólal az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén a médiaszabadság magyarországi, lengyelországi és szlovéniai helyzetéről tartott vitában 2021. március 10-én. Fotó: MTI/AP/Reuters | Johanna Geron
 

 

Mivel az EU korona-mentőcsomagja is része a költségvetésnek, az Orbán-kormány így akár 7,2 milliárd eurótól is eleshet. Sőt, ha megvalósul a Jourová által ismertetett menetrend, akkor az unió a szankciókat már a 2022-es választások előtt elkezdheti alkalmazni. A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a Fidesz és az ellenzéki lista között szoros a népszerűségi verseny. A pénzügyi szankciók pedig valószínűleg tovább fognak rontani Orbán esélyein.

Német kompromisszum

Többéves huzavona után a Fidesz végül kilépett az Európai Unió legnagyobb pártcsaládjából, ez pedig felfogható a párt és a mainstream politikai irányzatok közötti végleges szakításként. Orbán pénteki rádióinterjújában már arról beszélt, hogy a lengyel Mateusz Morawieckivel és az olasz Matteo Salvinivel egy közös, nacionalista pártcsalád alapításáról fognak tárgyalni.

Eddig az EU két kívülállója, Lengyelország és Magyarország védhette egymást a kényes döntéseknél, hiszen ezekhez általában mind a 27 tagállam beleegyezése szükséges. Lengyelország – ahol legközelebb 2023-ban tartanak választásokat – több mint 23,9 milliárd euró támogatást bukhat az új költségvetési tervezet szerint.

A V4 megalapításának 30. évfordulója alkalmából rendezett
 
 Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a V4 megalapításának 30. évfordulója alkalmából rendezett kormányfői találkozón a krakkói királyi várban, a Wawelben 2021. február 17-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda | Fischer Zoltán
 

 

Decemberben csak nagy nehézségek árán sikerült megegyezni a költségvetésről: az akkori soros elnök, Németország felajánlotta, hogy elhalasztják a jogállamisági vizsgálatokat, ha Lengyelország és Magyarország nem vétózza meg a költségvetést. A jogállamisági vizsgálatnak az Európai Bíróságon is át kell mennie, és korábban sokan arra számítottak, hogy ez legalább 2022-ig eltart. Vera Jourová szerint azonban már idén nyáron megszülethet az eredmény.

Orbán „győzelme”

A decemberi megállapodás után a lengyel és a magyar vezetők is azt közvetítették választóik felé, hogy nincs esély arra, hogy az uniós támogatásokat megvágják a jogállamisági vizsgálatok miatt. Orbán még „győzelmet” is hirdetett, mondván, a magyarok és a lengyelek belekényszerítették az EU-t, hogy a kedvük szerint alakítsák a költségvetés feltételeit. 

Jourová szerint azonban a tagállamoknak jól működő igazságügyi rendszert, jól működő ügyészséget kell fenntartaniuk, hogy megfeleljenek a jogállamisági követelményeknek, ez pedig Magyarország és Lengyelország esetében is okozhat problémákat. Jourová egyértelműen úgy látja: az Európai Bizottságnak be kell fagyasztania azoknak a tagállamoknak az uniós támogatásait, ahol nincs független bíróság, amely pártatlanul vizsgálná a korrupciót és a támogatásokkal történő visszaéléseket.

Jourová hozzátette: Magyarországon és Lengyelországban is egyre rosszabb a helyzet, hiába helyezték kilátásba, hogy megvonják a szavazati jogukat az Európai Tanácsban. (Stephanie Bodoni és Simon Zoltán)

(Kiemelt kép: Orbán Viktor Facebook-oldala)