Szabó Brigitta: Matolcsy

Nem érdemes szakmailag megalapozott választ keresni arra, miként kerülhetett be a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsába Parragh Bianka, Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének felesége, mert olyan nem létezik. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint az Óbudai Egyetem adjunktusa ugyanis a jelek szerint gyakorlatilag nem ért a monetáris politikához, s elméletileg sem nagyon, legalábbis publikációs listájából ez derül ki. Meg az is, hogy rajong Matolcsy György jegybankelnök munkásságáért. És vélhetően ez lehetett az egyik döntő szempont a havi hárommillió forintos munka elnyerésében.

Meg az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szintén odavan Matolcsyért, ezért bármit megenged, elnéz neki.

Nem lett következménye, hogy az MNB 266 milliárd forint közpénzt tett át a Pallas Athéné alapítványaiba, vezetésüket pedig a közvetlen környezetébe tartozó emberekre bízta. A pénzből főleg államkötvényt vásároltak, a többit közbeszerzések nélkül költötték el. Azt is csak onnan tudjuk, mire, hogy a Transparency International kiperelte a szerződések egy részét. Például 500 millió forint jutott a Vs.hu portált üzemeltető, az akkor áttételesen a jegybankelnök unokatestvérének tulajdonában lévő New Wave Production Kft.-nek, de kapott 70 millió forintot a Matolcsyról írt Sakk és póker című könyv szerzője is. Ebből a pénzből fogtak neki az új gazdaságpolitika irányait követő közgazdászképzés megteremtésének is.

Nem lett következménye annak sem, hogy Matolcsy kedvese, Vajda Zita milliókat keresett az MNB-nél és az MNB-alapítványoknál. A barátnő az MNB-alkalmazottak legjobban fizetett négy-öt százalékához tartozott. Vele utazta körbe a világot Matolcsy, s nemcsak ő, hanem a családjához köthető vállalkozások is profitáltak a kapcsolatból.

Annak sem volt következménye, hogy Matolcsy a parlamentben gyanúsított meg egy NATO-tagországot, ha mindenki jól értette, akkor éppen az Amerikai Egyesült Államokat, hogy a budapesti nagykövetségéről kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységet folytatott, illetve hogy 2015-ben valakik négy városban négy órán át tartó bankpánikot keltettek. Állításait semmivel sem támasztotta alá, a sajtó pedig azóta sem találta nyomát a pániknak.

Mondják, hogy az elmúlt tizenöt évben Orbán legalább annyi időt töltött Matolcsyval, mint Simicska Lajossal. Voltak ugyan hullámvölgyeik, de a több nyelven beszélő, művelt, kiváló beszélgetőpartner és hallgatóság, a világ dolgait sajátosan láttató, jó megfigyelőképességű, az emberek mindennapi gondjaira ráérző Matolcsy ma is Orbán egyik legjobb barátja. Látja, amit Orbán nem lát. A kapcsolat tehát nem anyagi érdek kapcsán alakult ki, a miniszterelnöknek óriási belső törést okozna elengedni őt.

Ez érzékelhető a nyilvános kommunikációban is. „Nem tud senki sem mondani olyan összeget, amelyért a jobb kezemről hajlandó lennék lemondani.” „Matolcsy György egy közgazdasági géniusz.” „Mi mindig is úgy gondolkoztunk Matolcsy miniszter úrral, hogy a munkamegosztás közöttünk az úgy fest, mint Németország újjáépítésekor. Tehát hogy a miniszterelnök, az kvázi Adenauer, és a gazdasági miniszter meg kvázi Erhard. Sosem vált meg egyik a másiktól.” A MNB-alapítványok botránya kapcsán pedig kijelentette, hogy „a földnek az éggel kellene összeszakadnia”, hogy meginogjon a bizalma Matolcsyban.

Bizonyos értelemben hasonlóan működnek, a véleményüket rendszerint nem valami mellett, sokkal inkább valami ellen fogalmazzák meg. Ráadásul Orbán nagyon bírja Matolcsy vízióit, amelyekhez sem keretek, sem szakmai megfontolások nem kapcsolódnak.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara néhány héttel ezelőtti rendezvényén Orbán ismét mindenki számára egyértelművé tette, hogy még mindig Matolcsy a magyar gazdaságpolitika meghatározója. Ott mondta azt is, hogy a jegybank Versenyképesség és növekedés című tanulmánykötetét, amelyet Matolcsy és a vele egyetértő közgazdászok írtak, egyenesen kötelező olvasmánnyá tenné. Parragh ­Bianka is hasonló következtetésre jutott korábban. Ő Matolcsy Egyensúly és növekedés kötetéről írta azt, hogy tanítani kellene.

És mit tanulna, aki Matolcsytól akar tanulni? Van erről egy régi történet, amelyet közgazdászkörökben ma is mesélnek. Egy gazdaságpolitikai konferencián Matolcsy éppen azt vázolta, milyen „döbbenetes eredményeket” ért el az első Fidesz-kormány a foglalkoztatás területén. A közgazdászok hangoskodni kezdtek a sok csacskaság hallatán, mire Hetényi István volt pénzügyminiszter megjegyezte: A számokkal nem bíbelődsz, igaz, Gyuri?