Pungor András: Árnyjáték
Nem árnyékkormány tagjai ők, nincs politikai ambíciójuk, nem támogatnak kormányfőjelöltet, azt sem tudják, ki lenne igazán alkalmas a feladatra. A nemrégiben alakult Válasszunk! 2018, vagy rövidített nevén V18 csoportról van szó, amely bal- és jobboldali közszereplőkből, volt kormánytagokból jött létre. Közülük tizenegyen még egy felhívást is aláírtak, amelyet a választókhoz adresszáltak. Azt mondják, ők csak az ellenzéknek akarnak segíteni, összefésülnék választási programjaikat, és közvetítenének, hogy egymásra találjanak. Meg szavazásra akarnak buzdítani. Hogy kire voksoljunk? Végül is mindegy. Bárkire. A V18-tag Bárándy Péter szerint akár a Jobbikra is. Bod Péter Ákos, szintén aláíró, az ATV-ben azt mondta, ő speciel azt sem bánja, ha a választók a Fideszre voksolnak. Bár az ő titkos favoritja az LMP. Zavaros? Az.
A csoport kívülállóságának nincs sok értelme. Azzal, hogy mindenki mellett kiállnak, senki mellett sem állnak ki. Miközben azt sugallják, Orbán kormányzása árt az országnak, miért fér bele, hogy a Fideszre szavazzon a jónép? Ha Európa melletti kiállásra buzdítanak, miért nem tartják elvetendőnek, hogy az unióellenességét többször hangoztató Jobbikra voksoljanak az emberek? Ha az ellenzék több szereplője is azt mondja, hogy programjaik szinte alig térnek el egymástól, mi szükség van olyan civil értelmiségi csoportra, amely arra jelentkezik, hogy összefésülje őket?
Néhány hónapja a csapat még Balázs Pétert akarta miniszterelnök-jelöltnek javasolni. A volt uniós biztos annyira komolyan vette leendő feladatát, hogy állítólag szakértőket bízott meg azzal a feladattal, hogy a kormányváltás folyamatáról, a gyakorlati teendőkről írjanak számára dolgozatot. Akkor még látszott a közös cél, amiben egyet tudtak érteni a baloldali és az Orbán-kurzusból kiábrándult jobboldali közszereplők. Aztán beütött a krach: feltűnt a délibábos horizonton egy echte ellenzéki miniszterelnök-jelölt Karácsony Gergely személyében, aki aztán összebútorozott a szocikkal, így a konzervatívok számára vállalhatatlan lett.
Hőseink összezavarodtak, rendszeres klubestjeiken azon tanakodtak, mitévők legyenek. Kezdetben a balosok hajlottak arra, hogy beálljanak Karácsony mögé, de jobboldali barátaik ezt nem akarták. Mégis mindkét fél szeretett volna példát mutatni az ellenzéknek, hogy ők képesek az összefogásra. Végül megszületett a választási proklamáció, amit a többség alá is írt. Ezzel egy időre elfoglalták a médiateret az ellenzéki pártoktól, ugyanakkor növelték a szándékaikat értelmezni akarók bizonytalanságát. Például azzal, hogy igyekeztek bagatellizálni Balázs Péter lapunknak adott nyilatkozatát, amelyben a volt külügyminiszter Karácsony Gergelyt jó választásnak tartotta, és kérdésre válaszolva azt mondta, csoportjukban vannak, akik készek lennének árnyékkormányában szerepet vállalni.
A V18-ban azt mondják, a legfontosabb cél a választásra buzdítás. Vajon hogyan akarják elérni, hogy a politikából kiábrándultak visszatérjenek? Tényleg járják majd a vidéket, fórumokat tartanak? Bod Péter Ákos és Bárándy Péter kicsit zavarba jött, amikor ezt kérdezték tőlük. Persze elmennek, ahova csak hívják őket, de eléggé betelt a naptáruk. Arra persze nincs válasz – ahogy Böcskei Balázs elemző is felvetette –, miért gondolják azt, ha az aktivistákkal, pénzzel, infrastruktúrával rendelkező pártoknak még nem sikerült aktivizálniuk a bizonytalanokat, a maximum egyetemi katedrával bíró volt államtitkárnak, egykori MNB-elnöknek, exminiszternek majd menni fog.
Ugye nem arról van szó, hogy Balázs Péter a megfelelő időben Karácsony Gergely helyébe szeretne lépni? Ugye nem ezért maszatos ennyire a kép? Csak fokozza a rossz érzésemet, hogy véletlenül éppen a napokban derült ki, elhalt egy másik csoportosulás, a Tarjányi Péter, Lattmann Tamás és Bodnár Zoltán fémjelezte Magyar Progresszív Mozgalom, amely bár kormányfőkeresőnek aposztrofálta magát, végül csak egy deklarált célját teljesítette, segített megbuktatni Botka Lászlót, a szocialisták kormányfőjelöltjét.
De feledjük a rossz érzéseket! Most az tűnik a legvalószínűbb olvasatnak, hogy a V18 egy menetközben okafogyottá vált mondat, amely mégis folytatódott, mert jó szándékú megfogalmazói nem tettek időben a végére pontot.
A Gyurcsány Ferenc vezette DK közben beindította a kampánymotorokat, és egyre több nyilatkozatban, Facebook-posztban hirdeti elnökének kormányfői alkalmasságát. Gyurcsány óvatlanságában és megmosolyogtató túlbuzgóságában odáig ment, hogy egy internetes szavazáson saját magára szavazott a számba jöhető ellenzéki miniszterelnök-jelöltek közül. És persze lefitymálóan nyilatkozott az év első híreiről, amelyek között előkelő helyet foglaltak el a V18-ról szóló információk. Ezt írta a töltött paprikájáról készült fotója alá: „Olvasom a híreket, sokakkal beszélek. Ahogy látom, még mindig a főzés a legtöbbet ígérő vállalkozás itt 2018 első hetében.”
Gyurcsánynak ebben most biztosan igaza van.
