Itt a nyár legnagyobb csodája, a tiszavirágzás
Hiába védett faj, egyre nagyobb veszélyben az egy napig élő kérész.
Csörren a telefonom, ülök az irodában. Édesanyám hív. „Virágzik a Tisza” – kiáltja izgatottan. Régi emlékek képe vetítődik elém. Forrónadrágban – ahogy falun hívjuk a rövidnadrágot – és atlétában pattanunk a srácokkal biciklire. Fülledt nyári meleg van. Egy negyedórát kerekezünk, majd a kisari Tisza-hídhoz érve számlálhatatlan mennyiségű „kicsi szárnyas akármicsoda” (ahogy én hívtam régen) repked a levegőben. Kicsit félek, nehogy belerepüljenek a hajamba. Meg amúgy is olyan dünnyögős a hangjuk. De mik ezek?
Kérészek. A legősibb szárnyas rovarok egyike. Legismertebb közülük idehaza a tiszavirág és a dunavirág. Az apró kérész mindeössze egyetlen napig él. Csak egy napig. Ezen a napon annak él, amit szeret. Szárnyra kap, a szélre bízza magát, játszik, élvezi röpke élete minden pillanatát. Úgy él, mintha nem lenne másnap, hiszen számára nincsen más nap. Talán tanulhatnánk tőle. Milyen lenne vajon, ha úgy élnénk mindennap, ahogy egy kérész éli egyetlen napját? Micsoda élet lenne az!
Így reklámozta magát évekkel ezelőtt egy mobilszolgáltató. És amikor virágzik a Tisza, valahogy ez a néhány sor mindig eszembe jut. Felteszem a kérdéseket magamnak: tényleg, milyen lenne, ha csak egy napom lenne? Mi lenne, ha csak egyetlen napig élnék? Mit csinálnék? Annyi teendőnk van. Sokszor egy napba sem fér bele megannyi feladat, amennyit meg kell oldanunk. Aztán várjuk a következő napot, megoldjuk akkor. De ott vannak a lusták, akik szándékosan halogatnak dolgokat.
A kérészek meg arra nincs idejük, hogy halogassanak. Felnőtt életüknek egyik legfontosabb (és egyetlen) napja, amikor levedlenek. Mindössze 24 órájuk van szárnyra kelni, párt találni, párzani és meghalni. A több millió kérész lárva közül nagyon sok megéli, hogy párosodjon, és vízbe hullajtja a petéit. Egy év múlva a peték kikelnek, a párosodás, lakomázás, és a halál körforgása újra kezdődik. Ez az egyedülálló természeti jelenség sokakat vonz a folyó parthoz.
Így volt ez hétfő este is a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisar nevű településen. Egy gombostűt sem lehetett leejteni a Tisza-hídon, annyian pásztázták az egy napig élő csodalényeket. Gyerekek, felnőttek egyaránt látni akarták a nyár páratlan természeti csodáját. A tiszavirágzás jelenségét egyébként nem lehet előre jelezni, csak a rajzás dinamikájából lehet rá következtetni. Egy biztos, aki elcsípi: felejthetetlen élményben lesz része.
És bár hiába lett tavaly hungarikum és védett a tiszavirág, egyre nagyobb veszélyben van a faj a partvédelmi beavatkozások vagy a környezetszennyezés miatt. Lehet, hogy nekünk sok napunk van, de a tiszavirágoknak csak az az egy. Ne vegyük el tőlük azt az egyetlen, önfeledt napot, amely nemcsak nekünk, de nekik is egy igazi csoda.
(Kiemelt kép: Kérész Kisarnál a Tisza-hídnál. Fotó: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság)
