Hé, Momentum, nálatok mindenki hülye?

Kitartás – posztolt szűkszavúan közösségi oldalán a Momentum újsütetű elnöke, Gelencsér Ferenc. Kitartás – forgatjuk magunkban a szót, és egy Deutsch Tamás parafrázissal élve: ennyi?

Ennyi.

Gelencsér testvér azt állítja magáról, hogy:

a.) képes bizonyos nyelvi problémákon elgondolkozni.

b.) ismeri a magyar történelmet.

Íme a bizonyíték: Orbán Viktor tusványosi „kevertfajúzása” után ezt posztolta: „Hosszan tűnődtem, hogy van-e értelme írni a kormányfő fajelméleti gondolatairól. Egyrészt mert sokan megtették már előttem, másrészt mert ha valaki ismeri a magyar történelmet, az pontosan tudja, hogy mennyire bárgyú gondolatok hagyták el a kormányfő száját.”

De a „Kitartás”, az se nem bárgyú, se nem kötődik a fajelmélethez – ugye?

Mi az hogy! Nagyon is! Azaz: egyáltalán nem. Gelencsér testvér a kurta, ám annál áthallásosabb posztját így magyarázza: „szerintem ennyire vészterhes időkben kitartásra biztatni az embereket nem összekeverendő egy letűnt kor torz eszméjével. (…) Én nem fogadom el, hogy az anyanyelvem egyes szavait különböző táborok kisajátítsák. (…) miért kellene elfogadnunk ezt a kommunikációs elnyomást ? Miért ne törhetnénk ki a kereteiből?”

Kedves Gelencsér testvér! Kicsit segítünk: denotáció. A szemantika tudománya használja e fogalmat a szavak „jelentésének elvont, fogalmi vagy kognitív, alapjellegű, stabil, nem szubjektív és a beszéden kívül elemezhető részére, mely a nyelvi közösség konszenzusán alapul”. Nem „kommunikációs elnyomás”, hanem a magyarság közös történelmi tapasztalata, majd az ebből lepárolt és kanonizált múlt-képe.

Azt javasolnánk, hogy a jövőben kerülje el a „Munka szabaddá tesz!”, az „élettér”, a „végső megoldás”, valamint az „Előre – rendületlenül!” kifejezések önmagukban való használatát, ahogy pihenőidejében azt se írja ki: „Szabadság, elvtársak, szabadság”!

Ha pedig nem érti, mit jelentenek a szavak és mit okoznak, akkor inkább maradjon csendben.