Megvan az emlősök idei nyertese
Legkisebbekből lesznek az elsők.
A törpeegeret választotta 2022-ben az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével, írja az MTI.
A Vadonleső Program önkéntesek bevonásával 18 védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatait gyűjti 2009 óta. Nyolc éve indították útjára "az év emlőse" kezdeményezést, amelynek apropóján egész éves eseménysorozattal hívják fel a figyelmet a kiválasztott védett vagy fokozottan védett emlősfaj és környezete fontosságára, jellemzőire - olvasható a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.
A védett törpeegér - a legkisebb rágcsálónk - mindössze annyit nyom egy levélmérlegen, mint egy zacskó sütőpor. Tudományos neve, a Micromys minutus is 10 és 15 cm közötti, apró termetére utal, bár ennek is a felét önmagához képest hosszú farka adja. Az egér háta vörhenyes barna, oldala világosabb, míg hasa egészen fehér. A törpeegér elterjedése és állománya Európában visszaszorulóban van, elsősorban a magaskórós mezsgyék, vízparti nádasok, a cserjés erdőszélek és a sűrű sövények számának, kiterjedésének csökkenése miatt. Ezért is esett a választás az idei évben e kevéssé ismert fajra, a döntés lehetőséget ad arra is, hogy sérülékeny élőhelyeinek védelmére is felhívják a figyelmet.
A szegély-élőhelyek megőrzése, fenntartása, a külterjes, kistáblás, búvósávokkal tagolt mezőgazdaság erősítése, a természetes erdőszerkezet fenntartása, valamint az általános rágcsálóirtók visszaszorítása kiemelten fontos a faj védelme érdekében is.
A törpeegér hazánkban 2012 óta védett állatfaj, pénzben kifejezett értéke 25 ezer forint. Bár Magyarország egész területén, a számára alkalmas élőhelyfoltokon előfordul, a természetben ritkán kerül szem elé. Ezt rejtőszínezetén és apró termetén túl sűrű növényzetű élőhelye is magyarázza. A magas növényzetben, mezsgye-sávok magaskórósaiban, nádasokban, sövényekben és bozótos erdőszegélyeken szinte láthatatlan. A sűrű növényzet közé építi művészien kialakított, ökölnyi fűfészkét is, amelyet tavasztól őszig használ. Mozgására jellemző, hogy fürgén, szinte akrobatikusan mászik fűszálakon, a bokrok, cserjék legvékonyabb ágain, de a fák törzsén is felszalad, és jól úszik. Mászás közben rendkívül mozgékony farkával nemcsak egyensúlyoz, hanem ügyesen kapaszkodik is.
(Kiemelt képünk: Fotó: Shutterstock)