Sokkoló dolgot találtak a vízben, egyre nagyobb veszélyt jelent
A túlságosan meleg víz miatt egyre gyorsabban fehérednek ki a korallok, ami komoly problémát jelent.
Korábban már többször beszéltek arról a szakemberek, hogy egyre nagyobb problémát jelent a korallfehéredés. 2023-tól ismét világszintű fehéredés kezdődött, és nem tudni, hogy hol lesz a vége. Ezt a jelenséget a víz melegedése okozza, és súlyos következményei lehetnek, írta meg az Infostart.
Aggasztó, ami a tengervízben történik
Rekordméretű korallfehéredés sújtja a világ óceánjait – a zátonyterületek 84 százalékát érinti a rendkívüli hőhullám, amely a korallok tömeges pusztulásához vezet – derül ki a Nemzetközi Korallzátony Kezdeményezés és az amerikai NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal) frissen közzétett jelentéséből. A korallfehéredést a túlmelegedett tengervíz váltja ki, amely miatt a korallokból eltűnnek azok az algák, amelyek színüket és tápanyagukat is biztosítják. A fehéredés gyakran a korallok elhalásához vezet.
A világszintű fehéredés 2023-ban kezdődött, és jelenleg nincs arra utaló jel, hogy hamarosan véget érne. A szakértők szerint az idei hőstressz mértéke példátlan, még olyan zátonyokat is érint, amelyek korábban ellenállónak bizonyultak. A legkomolyabb pusztulásokat a Karib-tenger, a Vörös-tenger, valamint az ausztráliai Nagy-korallzátony térségében figyelték meg.
A feljegyzések kezdete óta 2023 volt a legmelegebb év, amikor a globális átlaghőmérséklet több mint 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előtti szintet. Ez a klímaváltozás által súlyosbított tengeri hőhullámok elterjedéséhez és a korallok kritikus állapotához vezetett.
Mark Eakin, a Nemzetközi Korallzátony Társaság ügyvezető titkára drámai szavakkal fogalmazott:
„Lehet, hogy soha nem fogjuk meglátni, hogy a fehéredést okozó hőstressz a globális eseményt kiváltó küszöbérték alá csökken. Olyasmivel állunk szemben, ami teljesen megváltoztatja bolygónk arculatát és óceánjaink életképességét.”
A korallzátonyok nemcsak az ökoszisztéma sokféleségének kulcsfontosságú elemei, hanem védik a partokat az eróziótól, mérséklik a viharok hatásait, és kulcsszerepet játszanak a turizmusban is. A tengerek „esőerdejeiként” emlegetett élőhelyek a tengeri fajok mintegy 25 százalékának adnak otthont. A jelentés újabb vészjelzés a klímaváltozás hatásairól, és sürgeti a globális szintű beavatkozást az óceánok megóvása érdekében.
2024-ben sem lassult a globális felmelegedés
Korábban a 168.hu is megírta, hogy a C3S novemberi adatai megmutatták, hogy a hónap globális felszíni átlaghőmérséklete 1,62 Celsius-fokkal haladta meg azt a szintet, amely a fosszilis tüzelőanyagok tömeges elégetése előtti időszakban a globális felmelegedést okozta. A tudósok szerint a 2024-es év 11 hónapjának adatai alapján az év hőmérséklet-növekedése várhatóan 1,60 Celsius-fok lesz. Ez pedig meghaladja a 2023-ban felállított 1,48 Celsius-fokos rekordot.
(Kiemelt képünk illusztráció, Fotó: Pixabay)