Sokkoló statisztika az időjárásról: olyan dolog történt 2024-ben, ami még soha
Kiderült, hogy 2024 volt a legmelegebb év, amit a Föld történetében valaha feljegyeztek.
Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálatának (C3S) adatai szerint 2024 szinte biztosan a legmelegebb év lesz, amit valaha feljegyeztek – írja a Guardian cikkére hivatkozva a 444, hozzátéve: ez lesz az első olyan év is, amelynek átlaghőmérséklete több mint 1,5 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet, ami az éghajlati válság további súlyosbodását jelzi.
A C3S novemberi adatai megmutatták, hogy a hónap globális felszíni átlaghőmérséklete 1,62 Celsius-fokkal haladta meg azt a szintet, amely a fosszilis tüzelőanyagok tömeges elégetése előtti időszakban a globális felmelegedést okozta. A tudósok szerint a 2024-es év 11 hónapjának adatai alapján az év hőmérséklet-növekedése várhatóan 1,60 Celsius-fok lesz. Ez pedig meghaladja a 2023-ban felállított 1,48 Celsius-fokos rekordot.
A lap kitért arra is, hogy a Földet felmelegítő szén-dioxid-kibocsátás 2024-ben várhatóan tovább emelkedik. Teszi ezt annak ellenére, hogy 2023 végén a párizsi klímaegyezményben résztvevő 196 ország ígéretet tett a „fosszilis tüzelőanyagokról való átállásra”. A fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának 2030-ig 45 százalékkal kell csökkennie ahhoz, hogy esélyünk legyen a felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozására. A közelmúltban tartott koppenhágai klímacsúcson ugyanakkor nem sikerült megállapodásra jutni arról, hogy miként lehet a szénről, olajról és gázról való átállást előmozdítani. A C3S adatai szerint 2024 novembere volt a 16. hónap a 17 hónapos időszakból, amikor az átlaghőmérséklet meghaladta az 1,5 Celsius-fokot.
Itt tartunk 2024-ben: sokan nem hisznek a globális felmelegedésben
Noha a globális felmelegedés ma már tényként kezelendő, mégis sokan vannak, akik egyáltalán nem hisznek benne. A globális felmelegedés létezésének legalapvetőbb bizonyítéka viszont az átlaghőmérséklet emelkedése, de a sarki jégsapkák olvadása is ennek tudható be. A hőmérséklet drasztikus emelkedése miatt gyorsuló ütemben olvadnak, ez pedig a tengerszint emelkedését okozza, ami eláraszthatja a part menti területeket. Az extrémnek mondható időjárási események, hőhullámok, aszályok és hurrikánok is a klímaváltozás következményei, de a globális felmelegedés miatt például sok növény-és állatfaj is megváltoztatja a viselkedését vagy új területekre költözik. A globális felmelegedés következményei tehát igencsak súlyosak: ahogy egyre tovább emelkedik a Föld hőmérséklete, úgy egyre többször számíthatunk majd szélsőséges időjárási eseményekre. Ezek pusztító hatással lehetnek a közösségekre, az ökoszisztémára, károkat okozhatnak az infrastruktúrában, a termésben, sőt az állatok populációjában is.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Kisbenedek Attila / AFP)