Egyre veszélyesebbek a skorpiók a klímaváltozás miatt

A globális felmelegedés miatt Brazíiliában a skorpiók annyira elszaporodtak, hogy már több ember halálát okozták, mint a kígyók.

2024. november 12., 09:56

Szerző:

Míg 2019-ben kígyómarás 155 halálesetet okozott, skorpiócsípés pedig 95-öt, 2023-ra fordult a sorrend: skorpiócsípés okozta 152 ember halálát, kígyómarásban pedig 140-en hunytak el – számol be róla a Házipatika. Paulo Goldoni, a skorpióméreg elleni szérumot gyártó Sao Pauló-i Butantan Intézet biológusa szerint az urbanizáció segíti a skorpiók terjedését, mert a városok tele vannak csótányokkal, amik a skorpió táplálékát jelentik, viszont természetes ellenségeik, a madarak, gyíkok és békák nem követik őket az emberi településekre.

Többszázezer skorpiócsípés történik évente

A Butantan Intézett laboratóriumában több száz skorpió mérgét gyűjtik be és abból állítják elő az ellenszérumot, amellyel ellátják a 212 millió lakosú ország minden részét. Tavaly több mint 200 ezer skorpiócsípést jegyeztek fel Brazíliában az egészségügyi minisztérium adatai szerint. Ez az előző évihez viszonyítva 15 százalékos növekedést jelent. A dél-amerikai országban a mérgező fajok közül a sárga skorpió (Tityus serrulatus) a legelterjedtebb, amelynek nőstényei megtermékenyítés nélkül is képesek a szaporodásra. A kifejlett példányok jellemzően 5-7 cm hosszúak, a farok hegyén egy méregbefecskendező tüske található, amely képes a zsákmány mozgásképtelenné tételére vagy védekező csapásokra.

Az ellenszérum gyártása során a skorpió mérgét lovakba fecskendezik, mivel a lovak szervezete az embernél ellenállóbb és több ellenanyagot termel. Ezeknek a lovaknak a véréből vonják ki aztán a szérumot.

A sárga skorpió csípése halálos lehet az idősek vagy 20 kilogrammnál kisebb súlyú gyermekek számára, és csak a szérum mentheti meg az életüket.

Tavaly az egészségügyi hatóságok szerint több mint 11 ezer ember kapott skorpióméreg elleni szérumot Brazíliában, a legtöbben a délkeleti, sűrűn lakott régiókban.

(Kiemelt képünk forrása: Wikipédia)

 

 

Az elvitetett falevél hiányzik a kertből, mert nem lesz, ami megkösse a nedvességet, elveszíti a tlajas a szerves tápanyagtartalmát, amit azután súlyos összegekért vásárolt, trágyával vagy humusszal pótlunk vissza, ráadásul lenullázuk a kert karbonraktárát is.

A Jazzy Rádió Business Class műsorának Dr. Heltai Miklós, a MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének intézetigazgatója beszélt arról, hogy miért látunk egyre nagyobb számban vörös rókát Budapesten, és mit kell tennünk, ha találkozunk egy rókával.