Újabb rovar támadja a magyarok lakásait: nem csak undort keltő, de veszélyes is?
Az erdei csótány szerencsére minden szempontból ártalmatlan rovar, ettől függetlenül nem túl bizalomgerjesztő jelenség.
Az elmúlt hetekben a magyar nagyvárosokban – de főleg Budapesten – sokan jelezték a kertes házakban élők közül, hogy egyre több csótánnyal találkoznak, mely rovar előszeretettel eszi be magát a lakásokba is – figyelmeztet cikkében a Greenfo. A zöld portál megjegyzi, szerencsére ezek a látogatók „csak” erdei csótányok és nem a betegségek terjesztésére is képes német csótányok. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakembere szerint nincs is szükség ellenük olyan fellépésre, mint a szúnyogoknál, hiszen amellett, hogy ártalmatlanok, a lakásban pár nap alatt elpusztulnak.
Ez a különbség a két csótány között
Elsőre könnyen összetéveszthetünk egyes erdei csótányfajokat a német csótánnyal, de ha jobban szemügyre vesszük őket, a betegségek terjesztésére is képes, konyhai maradékokon vígan elélő német csótány torán két pici párhuzamos sávot találhatunk, az erdei csótányoknál ezek hiányoznak – írja a Greenfo. Hozzáteszik, azért nem csak ebben különböznek az erdei rokonok a lakásokban sűrűbben feltűnő német testvéreiktől.
Az erdei változat ugyanis jól tud és szeret is repülni, míg a német és az amerikai csótányokról ez nem mondható el (főleg csak másznak, legfeljebb piciket repülnek, de inkább pottyannak), valamint az erdei csótányok a természetesebb élőhelyeket jobban kedvelik, mint a nagyvárosi társaik.
Itt élnek az erdeicsótányok
„Az egyik leggyakoribb, idegenhonos faj, a kertvárosi erdeicsótány (Ectobius vittiventris) Olaszországtól a Balkánig, Törökországon keresztül a Kaukázusig előfordul, hazánkban először 2005-ben észlelték, főleg a fővárosban és környékén a kertes, parkos élőhelyeken” – fejtette ki Korányi Dávid, a HUN-REN Ökológiai Központ kutatója. Mivel ez egy mediterrán eredetű faj, a melegedő mikroklíma miatt a populációik könnyebben maradhatnak fenn és telelhetnek át. De az áruszállítás ugyanúgy kulcsszerepet játszhat a faj terjedésében is, hiszen sok idegenhonos ízeltlábút észleltek már kertészetekben és különböző szállítmányokban.
A szakember megjegyezte, az erdei csótányok főleg az avarrétegbe szeretik rakni tojáscsomóikat, ahol 2 év alatt érik el a kifejlett imágó állapotot, amivel júniustól egészen a nyár végéig találkozhatunk. Rajzásuk augusztus végére, szeptemberre esik, utána rohamosan csökken a számuk. Előnyben részesíthetik a hűvösebb, párásabb helyeket, részben ez is lehet az oka, hogy a melegebb és szárazabb időszakokban a nagyobb városok hűsebb, kertes lakóövezetében keresnek menedéket.
(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: Helpasoul / Pixabay)