Huszonöt éves érintetlen gigakorallzátonyt fedeztek fel

35-70 méteres mélységben a Francia-Polinéziához tartozó Tahiti partjainál.

2022. január 20., 15:46

Szerző:

Hatalmas, három kilométeres, érintetlen korallzátonyt fedeztek fel 35-70 méteres mélységben a Francia-Polinéziához tartozó Tahiti partjainál, írja az MTI.

Ebben a mélységben ez az egyik legnagyobb felfedezett korallzátony

– közölte a kutatást vezető UNESCO. Egyes korallok átmérője több mint két méter. Egy ilyen méretű korallzátony kialakulásához nagyjából 25 évre van szükség. A szervezet munkatársa, Julian Barbiere szerint valószínűleg sok ilyen ökoszisztéma van még, „csak nem tudunk róluk”.

„Dolgoznunk kell a feltérképezésükön és védelmükön”

– tette hozzá.

Audrey Azoulay, az UNESCO főigazgatója szerint a felfedezés segít kiszélesíteni tudásunkat arról, „mi rejlik a mélyben”.

A szakértők eredményeikről a New Scientist című lapban számoltak be csütörtökön.

A zátonyra novemberben bukkantak, amikor a kutatók egy expedíció alkalmával, a tengerfeneket feltérképező globális misszió keretében olyan mélységbe merültek, melyet az óceánok "alkonyzónájának" neveznek

– írja a BBC News.

A korallzátonyok az óceánok leginkább veszélyeztetett ökoszisztémai közé tartoznak: érzékenyek a szennyezésre, a víz hőmérsékletének emelkedésére, a vízben feloldódó szén-dioxid miatti kémiai változásokra.

Murray Roberts, az Edinburghi Egyetem kutatója szerint a felfedezés rávilágít, milyen sokat kell még tanulnunk az óceánokról.

„A korallzátonyokat még mindig a sekélyebb trópusi vizekhez kötjük, erre itt találunk egy hatalmas, korábban ismeretlen zátonyrendszert. Mivel a sekélyebb vizek gyorsabban melegszenek, mint a mélyebbek, ezek a zátonyrendszerek lehetnek a jövőben a korallok mentsvárai. Fel kell térképeznünk ezeket a különleges helyeket, megérteni ökológiai szerepüket és biztosítani, hogy megvédjük őket a jövő számára”

– emelte ki Roberts.

Általában kisebb mélységben bukkannak a tudósok korallzátonyokra, mert az algának, mely a korallokokon belül él, fényre van szüksége. De itt, az óceánnak a szárazföldtől távolabb eső részén vélhetően kevesebb üledék rakódik le.  Egyelőre nem találtak bizonyítékot arra, hogy ezt a korallzátonyt károsították volna az egyébként a korallokat fenyegető tényezők. Barbiere szerint a szokatlan mélység az egyik oka, hogy a korallzátony ilyen jó állapotban van. A következő hónapokban alaposabb vizsgálatnak vetik alá a korallzátonyt és a körülötte élő fajokat. Az UNESCO adatai szerint egyelőre a tengerfenéknek csak mintegy 20 százaléka van feltérképezve.

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Schutterstock)

Amikor a világ már azt hitte, hogy túl van a COVID legrosszabbján, egy másik vírus kitörése aggasztja a tudósokat, és ami a legjobban aggasztja őket, az a betegség szokatlan terjedése.

Sikeresen indították el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a Boeing CST-100 Starliner űrkapszuláját helyi idő szerint csütörtök este a floridai Cape Canaveral-i űrközpontból.