Játékos érettségi 2025: 5 tantárgy, 5 izgalmas kvízkérdés – Ön hányasra vizsgázna idén? Próbálja ki!

Az igazi érettségi tantárgyaiból teszünk fel egy-egy kérdést. Tesztelje, megy-e még a középiskolai tananyag!

2025. április 24., 13:31

Szerző:

Játékos érettségi 2025: 5 tantárgy, 5 izgalmas kvízkérdés – Ön hányasra vizsgázna idén? Próbálja ki!

A mai játék kedvéért borzasztóan leegyszerűsítjük az érettségi szabályait: mind a négy kötelező tárgyat elővesszük, de csak egy-egy kvízkérdést teszünk fel valamennyiből. Sőt, az ötödik tárgy kiválasztásán sem önnek kell tépelődnie, mert ezt a döntést is meghoztuk önnek, szóval jöjjön 5 izgalmas kvízkérdés, amik segítségével kaphat egy kis képet arról, hogy önnek hogyan menne az érettségi, ha most hamarosan kéne vizsgáznia.

Játékos érettségi: 5 tantárgy, 5 kvízkérdés

1. Magyar nyelv és irodalom – mutatunk tíz műcímet. Melyik az a szerző, akitől a legtöbb műnek a címe szerepel a listán? A helytelenül írt címek nem számítanak!

  1. Szeptember végén
  2. Jónás könyve
  3. Fekete gyémántok
  4. Esti kérdés
  5. Esti Kornél
  6. Egy Magyar nábob
  7. A helyiség kalapácsa
  8. Iszony
  9. A gólyakalifa
  10. A kő szívű ember fiai

2. Matematika – melyik az a szabályos sokszög, amelynek ugyanannyi átlója van, mint oldala?

3. Történelem – a következő három esemény közül melyik történt a legkorábban?

  1. A Rákóczi-szabadságharc leverése;
  2. Mária Antónia francia királyné lefejezése; vagy
  3. Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának elfogadása.

4. Idegen nyelv – az angol petrol szó két latin eredetű szó kombinációjából alakult ki. Melyik két szóra bontható fel a petrol, mi ennek a kifejezésnek a szó szerinti jelentése?

5. Kémia – melyik jelent magasabb hőmérsékletet, a higanynak a fagyáspontja vagy az olvadáspontja?

 

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Játékos érettségi: 5 tantárgy, 5 kvízválasz

Alább ellenőrizheti, hogy jó válaszokat adott-e a fenti kérdésekre.

1. Magyar nyelv és irodalom – a lista kiegészítve a következő:

  1. Szeptember végén – Petőfi Sándor
  2. Jónás könyve – Babits Mihály
  3. Fekete gyémántok – Jókai Mór
  4. Esti kérdés – Babits Mihály
  5. Esti Kornél – Kosztolányi Dezső
  6. Egy Magyar nábob – helyesen Egy magyar nábob (egyébként Jókai Mór)
  7. A helyiség kalapácsa – helyesen A helység kalapácsa (egyébként Petőfi Sándor)
  8. Iszony – Németh László
  9. A gólyakalifa – Babits Mihály
  10. A kő szivű ember fiai – helyesen A kőszívű ember fiai (egyébként Jókai Mór)

Tehát Babits Mihály a helyes válasz, egyedül tőle szerepelt három helyes válasz a listában.

2. Matematika – a szabályos háromszögnek nincs átlója, a szabályos négyszögnek (a négyzetnek) két átlója van, a szabályos ötszögnek viszont öt átlója van, tehát ez a helyes megoldás. A szabályos hatszögnek 9 átlója van és innentől kezdve az átlók száma gyorsabban növekszik, mint az oldalak száma, tehát az ötszög az egyetlen jó válasz.

3. Történelem – íme a lista:

  1. A Rákóczi-szabadságharc 1711-ben ért véget;
  2. Mária Antónia francia királyné lefejezése 1793. október 16-án volt Párizsban; és
  3. Az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának elfogadása 1776. július 4-én volt.

A helyes válasz tehát az egyes, a Rákóczi-szabadságharc leverése.

4. Idegen nyelv – a petrol jelentése ugye üzemanyag, illetve benzin, azaz kőolaj. Ezzel már el is árultuk a választ, de azért álljon itt, hogy a petrol a petroleum rövidülése, és a latinból francia közvetítéssel került az angolba. Talán a latinul, újlatin nyelveken nem beszélők is tudják, hogy a petra követ jelent, innen származik a bibliai Péter keresztnév is, hiszen Péter a kőszikla, akire Jézus az egyházat alapítja. Az oleum jelentése pedig olaj, az extra szűz olajos üvegekről is ismerős lehet az olio (di oliva), az antik oleum szó modern olasz megfelelője. Szóval petr+ol=petra+oleum=kő+olaj.

5. Kémia – ötödik tárgynak a néha talán kicsit mostohagyerekként kezelt kémiát választottuk, és egy beugratós kérdéssel tettük önt próbára. A fagyáspont és az olvadáspont ugyanis ugyanazt a hőmérsékletet jelöli, egyik anyag esetében sem magasabb az egyik a másiknál. Mindkét szó azt a pontot írja le, ami egy anyag, a jelen példában a higany szilárd és cseppfolyós halmazállapota közötti határvonal. A különbség annyi, hogy az olvadáspont a szilárdból cseppfolyóssá változást írja le, a fagyáspont pedig a cseppfolyósból a szilárdat, de ugyanarról a folyamatról van szó, csak ellenkező irányban játszódnak le olvadáskor és fagyáskor. A higany fagyás-, illetve olvadáspontja -38ºC, ami azt jelenti, hogy a szobahőmérsékleten cseppfolyós higany ez alatt a hőmérséklet alatt válik szilárddá. Hogy a legközismertebb példára emlékeztessünk: a víznek a fagyás és az olvadáspontja is 0ºC, a forráspontja pedig 100ºC.

(Kiemelt kép: Pexels/Andrea Piacquadio)

A rovat további cikkei