Így változtatta meg a világot a vonalkód
Csaknem minden árun megtalálható, fekete és fehér vonalak váltakozása, alatta egy számsor – ez a vonalkód. Manapság már nem csak a kereskedelemben, de könyvtárakban, beszállókártyákon vagy akár iskolai menzán is találkozhatunk vele. Boldog születésnapot, vonalkód! – ezt a fajta azonosítást a világon negyven, itthon pedig már harminc éve használják.
Talán nem meglepő, hogy a vonalkód az Egyesült Államokból indult világhódító útjára, hogy aztán az élet számos területén elterjedjen a használata. 1950-ben készült el az első próba vonalkód, majd az azt leolvasni képes berendezés. Az első gyakorlatban is alkalmazott azonosítót 1973-ban mutatta be az IMB, az első kereskedelmi forgalomban lévő terméken pedig, amely egy rágógumi volt, 1974-ben jelent meg. Ezt követően gyorsan terjedt a világon, Magyarországra 1984-ben érkezett; a legendás Skála áruházakban vezették be először – írta honlapján a Híradó.hu.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a kereskedelem egyik forradalmi újításának tartja a vonalkódot. A szerepe az, hogy a termék beazonosítható legyen. Segít abban is, hogy ha a pénztárgép és a készletnyilvántartás össze van kötve, akkor rögtön látható, hogy a termékekből mennyi maradt raktáron – magyarázta a főtitkár Kossuth rádió 180 perc című műsorában. A vevők számára is előnyt jelent a vonalkódos rendszer, például kevesebb időt kell sorban állással tölteniük, mivel kisebb a valószínűsége, hogy a pénztáros téved, így pontosabb kiszolgálásban van része a vásárlónak – tette hozzá Vámos György.
Érdekesség, hogy a vonalkódban nem a fekete vonalak a fontosak, hanem a köztük lévő fehérek. Ezekről verődik vissza ugyanis a leolvasó által kibocsátott impulzus. A különböző vastagságú és távolságú vonalak egy számsorozatot kódolnak, ebből szűrhetők le a különböző információk.
Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt. vezető szakértője szerint a rendszer sikerét az hozta, hogy nemzetközileg egységesen tudott elterjedni. Ez által közös nyelvet képez a gyártok, a logisztikai szolgáltatók, a kereskedők és a fogyasztók között, továbbá az azonosítás az országhatárokon is átnyúlik. A vonalkódok önmagukban nem hordoznak információt, mindössze egy hozzáférést biztosítanak olyan adatbázisokhoz, ahol az információk elérhetővé válnak; bizonyos esetekben az azonosítószámok kiegészülhetnek még a termékre vonatkozó további információkkal is – magyarázta Krázli Zoltán. A szakértő kiemelte: a Magyarországhoz rendelt 599-es szám már nem kizárólag csak magyar vállalatot vagy magyar terméket jelöl.
A vonalkódokat nemcsak a kereskedelemben használják, hanem például könyvtárakban nyilvántartáshoz, vagy iskolai menzákon ebédjegy helyett egy névre szóló vonalkóddal lehet kérni az ebédet. Ez igazolhatja, hogy valaki befizette-e az étkezést vagy elmaradása van. Beszállókártyákon, akár vonat, akár repülőúton is találkozhatunk vonalkóddal, de a reptereken is ilyen azonosítót ragasztanak a feladott bőröndökre.
Az újításokra sem kell várni, léteznek már színes vonalkódok, amelyek kétszer annyi információt tárolnak, mint a fekete-fehérek. A jövő pedig a fénykódé, amely akár 20 méterről is leolvasható, és tízszer annyi hasznos üzenete van, mint, a hagyományos vonalkódnak.
