Hatalmas magyar áttörés az Alzheimer-kór diagnosztizálásában
A magyar innovációval akár 15 évvel korábban diagnosztizálhatják az Alzheimer-kórt.
Az Alzheimer-kór diagnosztizálásában magyar innováció jelenthet áttörést. Kelet-Közép-Európában Magyarországon elsőként lehet a tünetek megjelenése előtt 10-15 évvel egy vérvizsgálattal kimutatni az Alzheimer-kórra jellemző kóros fehérjék jelenlétét, az online végezhető memóriateszttel pedig nyomon követhető az állapotromlás – írja az Index.
A Nemzetközi Alzheimer Társaság jelentése szerint globálisan 3 másodpercenként új demenciás esetet diagnosztizálnak. Ma nagyjából 50 millió ember él a betegséggel, Európában 10 millióan, Magyarországon 250 ezerre becsülik az érintettek számát. A társadalom elöregedése miatt a szakemberek arra számítanak, hogy az elkövetkezendő 20 év alatt világszerte megduplázódhat az érintettek száma. A demenciát az esetek 60 százalékában az Alzheimer-kór okozza, minden tizedik 65 év feletti ebben szenved.
Egy egyszerű vérvételből, akár 15 évvel korábban diagnosztizálhatják az Alzheimer-kórt
„A korai diagnózissal lehetővé válik, hogy a kognitív funkciók hanyatlását kitoljuk, és hogy felkészüljenek az érintettek a betegség megjelenésére” ‒ nyilatkozta az úttörő módszert kifejlesztő neurológus, Sátori Mária. A neurológus szerint egy egyszerű vérvételből kimutatható a betegségre utaló kóros fehérjék jelenlétét, ami áttörésnek számít, hiszen eddig csak a tünetekkel rendelkező betegek diagnosztizálták.
„Hosszú évekig tartó lappangás után jelennek meg az első tünetek, mikor rövid távú emlékezetzavar vagy tér- és időbeli tájékozódási nehézség lép fel, már elkezdődött a visszafordíthatatlan agyi leépülés, amely során a gondolkodási képesség egészen addig romlik, míg a beteg már a mindennapi élet egyszerű feladatait sem képes ellátni. Ennek hátterében az áll, hogy az agyban felhalmozódó kóros fehérjeszigetek (béta-amiloid nevű fehérjeplakkok) elpusztítják az idegsejteket és tönkreteszik az idegsejtek közötti szinaptikus kapcsolatokat” – fogalmazott az Indexnek Sátori Mária.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. március 7., 08:12
Kutatások szerint bizonyos ételek elősegíthetik az Alzheimer-kór kialakulását.
Tech-Tudomány
2024. február 22., 19:15
Öt betegnél, akik korábban növekedési hormon injekciót kaptak, évtizedekkel később megjelentek a korai Alzheimer-kór tünetei.
Tech-Tudomány
2024. január 10., 13:33
Délnyugat-Franciaország egyik csendes kis településén nem gond, ha az ember pénz nélkül indul el a vegyesboltba, pezseg a kulturális élet, közösek a háziállatok és mindenkihez akkor jön látogatóba a család, amikor csak szeretne. Az idilli falucska azonban különbözik a többitől, ugyanis egy mesterséges település, ahol minden lakó Alzheimer-kóros.
A Pozitron Medical Diagnosztika Központ neurológus főorvosa elmondta, korábban a betegség megjelenése után CT- és MR-vizsgálatok mellett gerincvelői agyvízvétellel lehetett kimutatni, ami a vérvételnél komolyabb beavatkozást jelent. „Az Alzheimer-kór diagnosztikájában újdonságnak számító szűrővizsgálat során egy egyszerű vérvételből meg lehet állapítani a betegségre utaló kóros fehérjék jelenlétét, a mesterséges intelligencia által kiértékelt online tesztsorozattal pedig lehet következtetni a kognitív funkciók kezdődő hanyatlására”– ismertette a szakorvos.
A kétkomponensű vizsgálatból 96-97 százalékos pontossággal megbecsülhető az Alzheimer-kór kialakulásánal valószínűsége akár 10-15 évre előre. A neurológus főorvos hangsúlyozta, hogy az új labordiagnosztikával egyszerűen kiszűrhető az is, hogy ha valaki demenciához hasonló tüneteket produkál, de valójában gyógyítható krónikus anyagcsere-betegségben szenved. „Feledékenységet okozhat például a stressz, a felszívódási zavar következtében kialakuló B12-vitamin-hiány vagy pajzsmirigy-alulműködési zavar is. Ezek mind kezelhető problémák, tehát mindig ki kell zárni az olyan tényezőket, amelyeken lehet segíteni” – mutatott rá Sátori Mária.
Sátori Mária ugyanakkor megjegyezte, hogy az itt kapott pozitív eredmény még nem jelenti, hogy a betegség valóban ki fog alakulni, az új laborteszttel azonban már 90 százalék feletti valószínűséggel lehet számolni.
Lehet késleltetni az állapotromlást
A szakorvos pozitív eredményekről is beszámolt: azok közül, akik a módszer tesztelésében részt vettek, és legalább egy éve rendszeresen végzik a feladatokat, sokan felzárkóztak a jobb teljesítményt elérő csoporthoz. „Mindez bizonyítja, hogy lehet javítani szellemi tevékenységünket az agytornával”–mutatott rá Sátori Mária.
A kutató azt mondja: alapvetően az most a cél, hogy minél többen foglalkozzanak a saját agyműködésükkel, megfigyeljék és óvják azt, akár gyakorlatokkal, akár tesztekkel. Ha pedig a feledékenység, vagy más kognitív funkciókat érintő gyanú merül fel, netán a családi, genetikai hajlam – ennek kimutatására már több helyen közfinanszírozott formában is van lehetőség – miatt aggódik valaki a demencia esetleges jelenlététől, akkor érdemes elvégeztetni a vérteszt és a memóriateszt kombinációja jelentette szűrővizsgálatot – írja a Forbes.
A szakértő szerint nagyon nem mindegy, hogy a betegek életminősége hogyan alakul egy ilyen súlyos és sajnálatos kór esetén. Ráadásul tény, hogy az Alzheimer-kórral küzdő betegek is sokáig – akár évekig, évtizedekig – megőrizhetik szellemi fittségüket, ha aktívan mozognak, szellemi munkát végeznek, és karbantartják a metabolikus háztartásukat, azaz a vércukrot, koleszterint, vérnyomást, máj-és veseműködést, ionháztartásukat. Ezek az érintettek már ma is hosszú évekkel ki tudják tolni a komoly demencia megjelenését – teszi hozzá az orvos. Ráadásul az Alzheimer-kór ellen használt mai gyógyszerek és kezelések is jobban működnek azoknál, akiket korábban diagnosztizáltak, tehát a betegség leküzdésében is óriási előrelépést jelent a vérteszt.
Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy már egy-egy súlyos tünettel, szövődménnyel, avagy az Alzheimer által okozott nagyfokú agykárosodással együtt szembesül-e valaki a betegség jelenlétével, vagy akár egy évtizeddel korábban még tünetmentes állapotban. Aki korábban tudatosítja ezt, az tud tenni azért, hogy megőrizze, sokáig fenntartsa az életminőségét és csökkentse vagy lassítsa az idegrendszeri károsodást.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)
