Olcsón, egészségesen

Avassuk be az olvasókat, hogy mit jelent a passzívház.

A passzívház tulajdonképpen egy épületenergetikai szabvány, lényegében egy olyan épületet ír le, amelyet pusztán a szellőző levegővel ki lehet fűteni vagy hűteni, és legalább annyi energiát termel, amennyit felhasznál. Nulla energiafelhasználás a jellemzője. A házban állandó levegőmennyiség van, és egészen minimális gépészeti megoldásokkal érjük el a termikus komfortot.

Mi az energiaforrás egy ilyen házban?

Bármi lehet az energiaforrás. Se az anyaga nincsen definiálva, se az energiabevitelnek a módja, de jellemzően napenergiával tudom megoldani. Nyilván azért trükkös ez a megfogalmazás, mert egy mediterrán vidékre ugyanúgy igaz, mint mondjuk egy sarkköri házra. Ebből az jön ki, hogy gyakorlatilag az épületnek a szigetelési és a felszereltségi fokozataiban vannak eltérések a külső klímához viszonyítva.

Ahhoz kell igazítani a falak, ajtók és ablakok szigetelését?

Egy mediterrán klímán a kétrétegű üvegezés bőven elég egy passzívházhoz. A sarkkörön négyszeres üvegezés kell. A mi klímánkon – ami kicsit hűvöskés – a háromrétegű üvegezés jellemző, és mondjuk a falakon 15-20 centis hőszigetelés. A mediterrán térségben elég 8-10 centis szigetelés is. Sőt például egy karibi szigeten, ahol állandóan kellemesen hűs szellő fújdogál, ott gyakorlatilag minden normál épületben teljesülnek a passzívház feltételei.

Mikor kezdődött ennek a módszernek a kifejlesztése?

A hetvenes években az olajválság miatt kezdtek el komolyan foglalkozni az épületek szigetelésével. Korábban a dán és a német hadseregben folytak kísérletek, hogy miként lehetne a nyári meleget tárolni és télen felhasználni. Az volt a cél, hogy az energiahálózatoktól független, autonóm házakat hozzanak létre. Az itt szerzett tapasztalatok alapján kezdték el tervezni az optimális épületszigeteléseket. Amikor ’92-ben megépült az első négylakásos passzívház a németországi Kranichsteinben, Darmstadthoz közel, akkor gyakorlatilag már húszéves kutatás állt mögötte. Ezzel egy időben kezdett fejlődni a számítástechnika is, olyan programok készültek, amelyek segítségével egyre pontosabban lehetett tervezni az épületek energiarendszerét is. Arra jutottak, hogy a szigetelés csak az egyik dolog, amit meg kell oldani, de hiába van jól szigetelve a ház, ha mondjuk az ablakok résein elszökik a hő. Akkor bejött az a kérdés, hogy ha a szellőztetés ennyire problémás, nem lehetne-e a szellőztetés hőjét megspórolni. Szellőztetni muszáj, mert ha hermetikusan lezárjuk a házakat, akkor penészedik az épület. Egy ház is olyan, mint az ember, levegőt kell vennie. Ha nincsenek nyitva az ablakok, akkor valahogy pótolni kell a levegőt, és akkor kifejlesztették a hővisszanyerős, hőcserés rendszert, amellyel ma már a szellőző levegő energiájának akár a 95 százalékát vissza tudjuk nyerni.

Ez nagyon jó hatásfokú fűtés, de mi van nyáron, amikor hűteni kell?

A passzívházban állandó a hőmérséklet. Ezt a hőcserén kívül persze egyéb megoldásokkal kell elérni. A falak szigetelése miatt nem vagy csak nagyon lassan melegedik a ház, de az ablaküvegen keresztül a Nap felfűtheti. Mint egy autóban, ha rásüt a Nap, a benti levegő előbb-utóbb elviselhetetlenül forró lesz. Ezért nyáron az ablakok árnyékolását kell megoldani, amit szintén nagyon perecízen kell tervezni. Ugyanakkor télen a napenergiát is szeretnénk hasznosítani. Egy passzívházban a fűtési energiának kb. a felét a napsugárzás biztosítja. Ennek tervezéséhez ma már rendelkezésünkre áll egy nagyon jó szoftver, ez a PHPP passzívháztervező csomag, ami magyarul is elérhető. Ezzel gyakorlatilag modellezni lehet az épület energiaviszonyait, és pontosan méretezni, hogy mekkorák legyenek az ablakok, mekkora legyen a szigetelés. Nemcsak az energiát, hanem a költségeket is lehet előre modellezni és optimalizálni.

Ebből az következik, hogy eleve így kell megépíteni egy házat, utólag már nem lehet átalakítani passzívházzá?

Alapvetően igen, de a kihívás mégis az, hogy az arra alkalmas épületeket át kellene alakítani, hiszen Magyarországon évente jó esetben egy százalék új épület készül, akkor száz év múlva fogunk elérni a teljes passzívházállományhoz, miközben állítólag 10-15 évünk van arra, hogy valamit csináljunk a fogyó energiakészletek és a klímaváltozás miatt. Sőt én azt hiszem, csak tíz évünk van, tehát borzasztóan föl kellene gyorsítani az átalakítások ütemét.

Valójában minden fenntarthatóságot, optimális energiafelhasználást jelentő építési módozatot a kormányoknak támogatni kellene, viszont a magyar kormány nem ad kedvezményes hitelt még az egyedi házak korszerűsítésére sem. Passzívházra sem?

Itthon semmilyen támogatás nincs. Ez azért is furcsa, mert Németországban, Ausztriában van, mégpedig lépcsőzetes rendszerben, vagyis ha például csak ablakot cserélek, akkor a költségek egy kisebb, ha szigetelem a falakat is, akkor már egy nagyobb részét állja az állam. A piramis csúcsán van egy komplett passzívház, amire igen jelentékeny támogatást lehet kapni.

Mennyivel drágább egy passzívház megépítése, mint egy hagyományosé?

Ezt a számítást én már tíz évvel ezelőtt elvégeztem, amikor a szadai passzívházat terveztem. Ez egy családi ház volt. Fix költségvetésből dolgoztunk, amennyit az építtető, a tulajdonos állni tudott. Pontosan annyiból is épült meg. Utána ezt vetettem össze a piacon lévő ugyanilyen vagy hasonló paraméterű házak költségeivel. Összesen harminc épületet hasonlítottam össze a miénkkel, a telekárat nem beszámítva 13 százalékkal voltunk drágábbak. Ez 12 évvel ezelőtt volt. Most építettem a legutolsó passzívházamat Budakalászon, annak is az összes költségét tudom, mert gyakorlatilag mi kiviteleztük. Ez az arány most már 5 százalék körül van, ami a tényleges különbség. Ez is csak azért van, mert nem spórolható meg a magas minőségű, jól szigetelő ajtó vagy ablak, viszont nem kell kéményt építeni, nincsenek bent gázcsövek, radiátorok.

Ez a különbség nagyon kevés.

Nagyon kevés. Ez hibahatáron belül van.

Akkor csak elhatározás kérdése, hogy passzívházat akarok-e, vagy normál épületet.

Igen. Ha valaki építkezik, és komolyan veszi – oszt, szoroz, kalkulál −, egyértelmű, hogy megéri. Ráadásul van csomó előnye, hogy nem húznak a sarkok, nem penészednek ezek a házak, mert állandó szellőzés van, jól szigeteltek. Ezek az előnyök szintén kézzelfoghatók, piacosíthatók, forintosíthatók, például később jobban el lehet ezeket adni, értékállóbbak.

A budakalászi ház mennyivel korszerűbb, mint a 12 évvel ezelőtti első?

Itt már napelemes cserepeket tettünk a tetőre, ez egészen új dolog. Egyébként magyar termék, 5,2 kilowattos rendszer, és úgy néz ki, nemcsak a fűtést és a meleg vizet, hanem az egész ház összes elektromos igényét is megtermeli. Ténylegesen nulla a rezsi. Ugyanannyiból hoztuk ki, mint a szomszédos házakat. Még egy nagyon nagy pozitívuma volt; a szomszéd másik két épülettel teljesen egyszerre kezdtünk áprilisban, és december elején a szomszédban leáll minden, mert bejött az első fagy és abbamaradtak a munkálatok. Nálunk már fönt volt a szigetelés, fent voltak már az ablakok, nem kellett fűteni. A normál házakban ilyenkor borzasztó, olajjal működő hőlégfúvókkal kell melegíteni, de ha éjszaka leáll, minden visszafagy, és nagyon sokba is kerül. A kivitelezők mindig jöttek és tapogatták a falakat, nézték, hogyan lehet, hogy mi ingujjban dolgozunk minden fűtés nélkül decemberben. Karácsonykor a tulajdonos be is költözhetett.

Említette, hogy Magyarországon már legalább ezer passzívház található. Hogyan lehetne felpörgetni ezt a folyamatot, ha nincs rá állami támogatás, és az emberek többsége még nem is ismeri ezt a technológiát, miközben együtt szenvedünk a korszerűtlen fűtés miatti szmogtól, elfűtjük a pénztárcánkat telente?

Kínában néhány éve áttértek a passzívházra, mégpedig nem is az energiahatékonyság, hanem inkább a szmog miatt. Megnézték, hogy mi az, amivel azonnal eredményt lehet elérni. A passzívházba ugyanis nem jön be a szmog, mert állandó, szűrt, belső levegőmennyiséggel dolgozik. Megépítettek egy mintavárost, egy kísérleti várost, amit Gaobejdiannak hívnak, és Pekingtől kb. száz kilométerre van. Egymillióan lakják, toronyházakban élnek – nekem annyira nem tetszik ez a tömegépítkezés, de ez mindegy is. Összesen 1 millió 200 ezer négyzetméternyi lakóterületet hoztak így létre. Ami érdekes, hogy építettek hozzá egy ipari parkot is, ahol passzívházkomponenseket gyártanak: szellőzéstechnikát, ablakokat, ajtókat stb., és azokban is a legújabb csúcstechnikát alkalmazzák.

El fogják árasztani a világot passzívházelemekkel?

A koronavírus-járvány egy picit lelassította a gyártást, de nem kétséges, hamarosan ki fogják ütni a nyeregből a hagyományos építőelem-gyártókat. Nagyon ügyesen készültek fel erre. Nekünk néhány éve feltűnt, hogy minden nemzetközi passzívház-konferencián megjelent egy kb. 300 fős kínai küldöttség. Nem beszéltek, nem kérdeztek, csak szorgalmasan jegyzeteltek, majd hazamentek, és elkezdték gyártani, ami a passzívházakhoz kell. Én ennek örülök, mert tényleg ez a jövő. Lehet, hogy visszasírjuk a hatvanas évek autócsodáit, a harmincliteres fogyasztású kocsikat, hogy milyen szépek, de azért jobb egy kis fogyasztású autó, pláne ha elektromos, és jobb egy olyan házban élni, aminek olcsó a fenntartása, és bent egészséges a klímája. / Rózsa Péter