Kiolvadó problémák

Idén július 5-én adta ki közleményben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hogy a Listeria monocytogenes baktérium egy erőteljes változatának a lehetséges jelenléte miatt fagyasztott zöldségeket, valamint zöldségkeverékeket hív vissza a hazai élelmiszerüzletekből. Az intézkedésre az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) július 3-i járványjelentése adott alapot.

A visszahívás a belga székhelyű, de Magyarországon is feldolgozóüzemet működtető Greenyard Group 2016 augusztusa és 2018 júniusa között készült zöldségeit érintette, amelyek jelentős részt az élelmiszer-kereskedelmi láncok saját márkás termékeiként vannak jelen az európai üzletek fagyasztópultjaiban. A visszahívás többnyire sikertelen volt, mert a boltokban általában néhány hónappal korábban gyártott termékeket árulnak, így a vásárlók valószínűleg jórészt már rég elfogyasztották az érintett élelmiszereket.

Az ekkora időintervallumot érintő példátlan intézkedés oka az, hogy bár az első megbetegedések már két évvel ezelőtt jelentkeztek, mostanáig tartott az uniós rendszerben, amíg az információk összegződtek, a minták eljutottak Párizsba, ahol ki tudták mutatni a baktérium új alfajának a jelenlétét (Magyarországon nincs olyan labor, amely DNS-szerkezetig vizsgálná a baktériumokat), majd ezen eredmények alapján visszakövették a járványban érintett skandináv országokból, Angliából, valamint Ausztriából, hogy az érintett fagyasztott termékekben egy bizonyos csemegekukorica jelenléte a közös, az pedig Magyarországról, a Greenyard bajai üzeméből indult.

A hír megrázta a termékek hazai piacát, mert az első közleményben csak Magyarország neve szerepelt mint a hibás élelmiszer forrása, a pánikot pedig csak fokozta, hogy a csaknem ötven lázas megbetegedésből kilenc halálos kimenetelű volt, ami akkor is tragédia, ha hetven év feletti, legyengült immunrendszerű emberek az áldozatok.

A Greenyard részvényei azonnal zuhanni kezdtek. A cég magyarországi leányvállalata nem magyarázkodik, nem védekezik, lapunk egyetlen kérdésére sem válaszolt. A területért felelős minisztérium sem állt ki a hazai piac védelméért, pedig lehetne rá oka, mert az eset korántsem olyan egyértelmű, ahogy az első hírekből látszott. Az kétségtelen, hogy a bajai üzemben lefagyasztott csemegekukorica okozta a megbetegedéseket, de hogy mikor fertőződött meg, az szinte kideríthetetlen. Holott nagyon is számítana.

Az előírás szerinti technológia alapján ugyanis a csemegekukoricát az első lépésben előfőzik, ekkor elpusztulnak a baktériumok, aztán lefagyasztják, majd osztályozzák és előcsomagolják. Ekkor elméletileg mintát vesznek és bevizsgálják. A járványt okozó csemegekukorica ezután a Greenyard lengyel üzemébe került, ott vagy végtermékként becsomagolták, vagy keverték más zöldségekkel. Utána innen terítették az európai piacon.

Vajon hol történhetett meg az úgynevezett utánfertőzés, hol volt a rés a higiéniai rendszerben: a bajai gyártósoron, a hazai raktárban, szállítás közben, a lengyel raktárban? De ki és miben hibázott? Vajon mit mutatott a bajai minta, és mit a lengyel? Van-e egyáltalán felelőse a történetnek, indult-e hatósági eljárás?

Mivel a Greenyard Hungary Kft. nem válaszolt a kérdéseinkre, ezért a Nébihhez fordultunk.

– A gyorsfagyasztott zöldségekre, ha a gyártó azokat nem közvetlenül fogyasztásra szánja, nincs jogszabályi határérték, mivel ezeket a fogyasztás előtt meg kell főzni vagy át kell sütni – közölte lapunkkal a hatóság. Magyarul: kiolvadt, nyers állapotban ehetetlen a termék. Mint írták, az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól szóló 2073/2005/EK-rendelet rögzíti a különböző mikroorganizmusok határértékét. A Listeria monocytogenesre vonatkozóan viszont csak a fogyasztásra kész élelmiszerek esetében határoz meg határértéket a jogszabály. Hozzátették, az európai járványriasztás után a Greenyard-cégcsoport lengyelországi üzeme önellenőrzés és hatósági mintavétel keretében magas mintaszámmal vizsgálatokat végzett. A bejelentés előtt azonban a Listeria monocytogenes kimutatására irányuló vizsgálatok csak szúrópróbaszerűen fordultak elő, mivel a gyorsfagyasztott csemegekukoricát a lengyel vállalkozás sem tekintette fogyasztásra kész élelmiszernek. A megemelt számú vizsgálatok eredményeként kiszűrt, kifogásolt élelmiszereket az élelmiszerlánc minden pontján kivonták a forgalomból. Hangsúlyozták, a bajai üzem mindenben együttműködő, és jelenleg folyamatos ön- és hatósági ellenőrzés mellett próbagyártást végeznek annak megállapítására, hogy a megtett intézkedések elegendők-e. A hatóság a gépsor meghatározott pontjain vizsgálódik, valamint mintát vesz a késztermékből is, de nemcsak a bajaiban, hanem a többi hazai hűtőipari üzemben is ellenőrzéseket tartanak – közölték lapunkkal.

– A szúrópróbaszerű vizsgálat megfoghatatlan dolog, a jog ilyet nem ismer, mert a nincstől a valameddig terjed – mondta kérdésünkre egy élelmiszeripari szakember, hozzátéve, hogy az ügy kapcsán visszahívott mintegy harmincezer tonna zöldség jól szemlélteti a vizsgálatok gyakoriságát.

A Magyar Hűtő- és Konzervipari Szövetség némi kivárás után kiadott egy közleményt, de az semmilyen szakmai tanulságot vagy érdemi információt nem tartalmazott. A közlemény elsősorban a híradásokat tette felelőssé, hogy azok „akár akaratlanul is nagyon súlyos piaci károkat okozhatnak egy ágazatnak, amelyik nagyon fontos szerepet játszik a zöldség-gyümölcs fogyasztás általános növelésében”. A közlemény nagyrészt a Listeria baktérium elterjedtségével és természetével foglakozott, hangsúlyozva, hogy „a gyorsfagyasztott zöldségek mindegyikén található elkészítési utasítás, aminek követése és betartása garantáltan megakadályozza a baktériumok elterjedését és a fertőzés kialakulását”. A szövetség meg sem említi azt, hogy mindezen probléma a konzervipari termékeket nem érinti, mert bár azokban természetszerűleg nem marad annyi vitamin és tápanyagtartalom, azért mégiscsak több mint száz fokon sterilizálják őket, ezért az egészségügyi kockázatuk kizárt.

Szakmai berkekben egyöntetű vélemény, hogy nem szabad az ügyet leszűkíteni a helyes felhasználhatóság kérdésére, azaz a fogyasztóra hárítani a felelősséget, hanem igenis szükség van a technológiai folyamatok és a határértékek felülvizsgálatára.

– Tudomásul kell venni, hogy megváltoztak a fogyasztói szokások – mondta a 168 Órának egy vezető beosztású hűtőipari szakember, aki nem kívánt névvel nyilatkozni. – Egyre nagyobb teret hódítanak a nyers zöldségek, valamint a saláták, ezért vagy el kell mozdulnia az ágazatnak a késztermékgyártás felé, vagy pedig változtatni kell a higiéniai-technológiai előírásokon. A Listeria most felfedezett markáns változata ugyanis egy gyorsfagyasztottzöldség-termék esetében, amelyet hőkezelés nélkül, esetleg egy kis majonézzel keverve tesznek be otthon a hűtőbe, rendkívül gyorsan elszaporodhat.

Hozzátette: félti az ágazatot, mivel mindenki tisztában van azzal, hogy változtatni kell, de ezt csak úgy szabad megtenni, hogy közben ne keltsenek felesleges pánikot.

Lapunknak arra a kérdésére, hogy elegendő-e a félkész fagyasztott termékek esetében a szúrópróbaszerű, nem kötelező mintavétel és bevizsgálás, sem a Greenyard, sem a szintén multinacionális vállalat, a Bonduelle nem válaszolt. Talán nem véletlenül, hiszen a jogszabályokon túlmerészkedni, vagyis önelhatározásból tovább szigorítani az ellenőrzéseket jelentős többletköltséggel járna.

Pedig akad hazai jó példa. Az évi mintegy kétmilliárd forintos árbevételű, családi kézben lévő, karcagi székhelyű Agrosprint Zrt. már évekkel ezelőtt szigorított a gyártástechnológiáján, és gyorsfagyasztott termékeire a jogszabályi határértéknél jóval kevesebb mikrobiológiai értéket célzott meg. Fülöp Csilla, a cég képviselője szerint a termékek csomagolásán jelenleg látható felhasználási utasításokat minden termelő és forgalmazó vállalatnak felül kellene vizsgálnia, és ha szükséges, módosítania kell annak érdekében, hogy a fogyasztók figyelmét felkeltő módon egyértelművé tegyék a termék felhasználási követelményeit, fogyasztásra való alkalmasságát. Emellett persze az iparágban technológiai modernizációra is szükség van a magasabb higiéniai elvárások teljesítéséhez.

A több mint ötvenéves gyártási tapasztalat birtokában lévő, évi csaknem nyolcmilliárd forint árbevételű Fevita Hungary Zrt. huszonöt országban, köztük az Egyesült Államokban is jelen van a termékeivel. A tengerentúlra kizárólag Listeria-mentesen szállíthatnak be. A cég 2012-ben bevezette a minőségbiztosítási rendszerébe az úgynevezett Fevita-specifikációt, amely jóval szigorúbb, mint az uniós előírás.

– Nem akartunk mi az iparág minőségi éllovasává válni – mondta lapunknak Soltész László, a Fevita Hungary Zrt. minőségbiztosítási és logisztikai igazgatója –, csak szerettük volna, hogy a vásárlóink egészségügyi szempontból a lehető legnagyobb biztonságban legyenek. Ezért megalkottunk egy termékminőségi és mikrobiológiai specifikációt, amely egy informatikai rendszerben a termőföldtől az asztalig követi a terméket. Az automatizált mikrobiológiai rendszerünkkel naponta mintegy húsz vizsgálatot végzünk el, ennek alapján még a felhasználás előtt kiszűrjük a nem megfelelő anyagokat. Mindez anyagi áldozattal jár, mint ahogy az is, hogy amikor takarítunk, fertőtlenítünk, akkor nem termelünk, de nyugodtak lehetünk, és a fogyasztóinknak sincs miért aggódniuk.

A probléma jelentőségét érzékelteti, hogy a Nébih már felvette a kapcsolatot a Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft.-vel, a világ egyik vezető, Listeria monocytogenes-szennyeződések megelőzésével és elhárításával foglalkozó cégének magyarországi szervezetével, amely az angliai anyaintézete révén közvetlenül hozzáfér az unió élelmiszeriparának legújabb fejlesztési eredményeihez.

A cég ügyvezetője, Sebők András a 168 Órának elmondta, hogy a gyorsfagyasztott zöldségfélék jelenleg alkalmazott feldolgozási technológiájának tervezésekor abból indultak ki, hogy a fogyasztó felhasználás előtt még hőkezeli, megfőzi a terméket, mert az fogyasztásra nem kész, és ezt jelzik is a csomagoláson. A fogyasztásra készeknél viszont nincs szükség további hőkezelésre, de ilyen termékek előállításához nagyon magas költségekkel lehetne csak átalakítani a működő üzemeket, ezt a legtöbbjük nem tudná kigazdálkodni. A tapasztalataik szerint lehetőség van egy olyan, még biztonságosabb feldolgozási rendszer kialakítására, amely a fogyasztásra kész élelmiszereknél használt intézkedések elveit követi, azokból sok elemet tartalmaz, de az üzemek átépítése helyett más, egyszerűbb megoldásokat alkalmaz. Ennek segítségével a jelenlegi technológiával előállított termékek szennyeződésének a kockázata jelentősen csökkenthető. Bár azok változatlanul nem lesznek alkalmasak további hőkezelés nélküli fogyasztásra, de ha a fogyasztó minden figyelmeztetés ellenére mégsem követi a felhasználási utasítást, akkor is jóval kisebb lesz a kockázata annak, hogy megbetegedjen. / Rajnai Attila