Íme a zsír, ami karcsúbbá tesz!
A kókuszzsír segít a felesleges kilóktól megszabadulni, mivel segíti a ketózist, azaz azt a természetes anyagcsere-állapotot, amelyben a test a glükóz helyett zsírokat és ketonokat használ energiaforrásként.
A legyakrabban reklámozott diéták egyoldalúak, és nem adják meg a testnek azt amire az egészség megőrzéséhez szüksége van. Veszthetünk velük vizet (és egészséget) rövid időn belül, de hosszútávon káros hatással kell számolnunk. A test előbb-utóbb követelni fogja az ételt, ezért végül feladjuk a kúrát, és ezután a szervezet mégtöbb zsírt fog elraktározni a következő „nehéz” időkre, a következő „gyorsfixáló” diétára és egyoldalú éhezésre. Ilyen az evolúciós programozásunk – mutat rá a Népgyógyászat.
A megfelelő zsír a megoldás
Nem mindig könnyű a megfelelő ételt enni, de egy kis tudással és a bevásárlólistánk újra szerkesztésével többletköltségek nélkül elérhető. A kókuszzsír segít a karcsú vonalak elérésében, mivel segít a zsírlebontásban a szervezetnek. Ráadásul a kókusztermékek nagyon sokáig elállnak tartósítószer nélkül is.
A történelem során a kókuszdió az őslakosok egyik alapélelmiszere volt. A kókuszpálma (Cocos nucifera) termése, öt-tizenkét termést tartalmazó fürtökben fejlődik a fán. Az Indiai- óceán szigeteiről vagy az Ázsia és Ausztrália között szigetcsoportról származik.
Gyümölcshúsából nyert zsiradék, a kókuszolaj, tartalmaz trigliceridet, tokoferolokat, foszfolipideket és zsírsavakat, melyek kitűnő antivirális (vírusellenes) és antibakteriális (baktériumellenes) hatással rendelkeznek. Zsírsav összetételének 83%-a telített zsírsav, 7%-a egyszeresen telítetlen, 2%-a többszörösen telítetlen zsírsav. A kókuszban lévő zsírsavak 50%-a laurinsav, mely erőteljes anti-mikrobiotikus, antivirális, antibakterális, antiprotozoa és gombaölő hatással rendelkezik. Közepes szénláncú zsírsavai (MCT) közvetlenül, átalakulás nélkül képesek felszívódni. A hasnyálmirigy lipáz enzime (zsírbontó enzim) hiányában, valamint csökkent termelése esetén is jól hasznosulnak. Emésztésükhöz nem szükséges az epesav, így kiválóan alkalmazható zsírfelszívódási zavarokkal járó betegségek diétás kezelésében is.
A kókuszolaj és kókuszzsír között valójában csak az olvadási hőmérsékletben van különbség, hacsak nem adtak valamilyen anyagot az olajhoz forgalomba hozása előtt. A kókuszolajat a szárított kókuszhúsból állítják elő préseléssel.
Egyes kutatások kimutatták, hogy a kókusz rendszeres fogyasztása számos betegség megelőzéséhez hozzájárul, mint pl. daganatos betegségek, vastagbélgyulladás, emésztési problémák, gyomorfekély, magas koleszterinszint, ízületi gyulladás, bakteriális és vírusos eredetű megbetegedések, magas vérnyomás, gombás fertőzések. A kókusz fehérjetartalma alacsony, azonban azonnal felszívódik a szervezetben.
A kókusz jelentős forrása a szelénnek, amely a szervezet egyik antioxidáns enzimjének, a glutation peroxidnak létrehozásában játszik fontos szerepet. A kókusz anti-mutagens jellegét számos rákkeltő vegyi anyagokkal szemben bizonyították.
Eddigi kutatások igazolták, hogy a kókusz csökkenti a mell-, vastagbél- és bőrrák kialakulásának esélyét.
Magas rosttartalma csökkenti a béltartalom szállítási idejét, ezzel csökkentve a daganat kialakulásának kockázatát a vastagbélben, valamint a vér koleszterin szintjének mérséklését is elősegíti.
Így segít kókuzszsír a fogyásban
A ketózis, azaz a zsírlebontás természetes zsírégető üzemmódunk –írja a vastagbel.hu. A máj ilyenkor a zsírsavak lebontásával ketontesteket készít (béta-hidroxi-butirát, aceto-acetát, aceton), melyek glükóz helyett kiváló üzemanyagforrásai agynak, izomnak, és csaknem minden sejtnek. Agyunk például – a közhiedelemmel ellentétben – remekül boldogul glükóz helyett ketontestek égetésével. A szénhidrát-bőség miatt ma többnyire cukorral működik, de éhezés, ill. ketogén diéta esetén készséggel átigazodik az ősi alapüzemre. Az apró keton-molekulák könnyedén áthatolnak a vér-agy gáton, az idegsejtek pedig örömmel elégetik.
De a zsír hízlal, nem? Nem mindig. Ez a zsír fajtájától függ. Ahogy Herald W. Tietze – Dr. Arthur Echano – Juta Stepanovs: Fókuszban a kókusz, „A kókusz, az újra felfedezett gyógyszer” címü könyvéből kiderül, ellentétben más zsírokkal, a kókuszolajban lévő könnyen emészthető közepes láncú zsírsav azonnal a májba kerül, és pillanatok alatt energiává alakul át. Viszont a hosszú láncú zsírsavak amelyek általában a növényi olajokban találhatók, tárolják a zsírt. Ez az a hízlaló zsír, ami a köztudatban van.
A másik fontos különbség az, hogy a kókuszolajban lévő közepes láncú zsírsav serkenti a test anyagcseréjét.
Mit tudunk az anyagcsere gyorsaságáról? Minél gyorsabb, annál több kalória ég el, ami súlycsökkenést eredményez. Erősen ajánlott a kókuszolaj használata azoknak, akik túlsúlyosak és lassú a pajzsmirigy működésük, azaz pajzsmirigy elégtelenségtől szenvednek. Az ő anyagcseréjük annyira lassú, hogy akkor sem fogynak, ha diétáznak. Ugyanakkor mivel a kókusz olajban gazdag, a jóllakottság érzése hamarabb bekövetkezik. Éppen ezért elkerülhető a túlevés. Minél kevesebbet eszünk, annál kevesebb kalóriát viszünk be, és egyre több súlyt vesztünk.
Ezt bizonyítják újra és újra a kókuszfogyasztó embereken és a kókuszolajjal táplált állatokon végzett epidemológiai tanulmányok, ugyanakkor más növényi olajok (kukorica, repce, szója, sáfrány, napraforgó) fogyasztásánál ez a jelenség nem tapasztalható.
Akármerre járunk kókuszfogyasztó vidékeken, az elhízottsággal és a súlyproblémákkal csak elenyésző mértékben vagy egyáltalán nem találkozunk. Az 1940-es években a farmerek megpróbálták kókusszal hízlalni az állataikat, de megdöbbenésükre az állatok fogyni kezdtek. Ezért aztán átálltak a telítetlen zsírsavakra, és a várt hízlaló hatás nem is maradt el. Ugyan ezek a megfigyelések tapasztalhatóak az embereknél is. Ez annak köszönhető, hogy a telítetlen zsírsavak pajzsmirigy alulműködést okozhatnak.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)
