Szinte megállt a lakásépítés

Az év első felében a használatba vett lakások száma 21,8, a kiadott új lakásépítési engedélyeké pedig 17,9 százalékkal nőtt a múlt év első hat hónapjához képest – jelentette kedden a KSH.

Az első negyedévben a használatba vett lakások száma még 50,7, a kiadott új lakásépítési engedélyek száma pedig 19,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A második negyedévben azonban már csak 1 százalékkal több lakás épült, mint az előző év azonos időszakában. A szakmának némi reményt nyújt, hogy a kiadott építési engedélyek számának növekedése azonban az előző negyedévhez hasonló ütemben folytatódott.

Idén az első félévében 3265 új lakás épült, a kiadott lakásépítési engedélyek száma 4009 volt. Míg azonban a vállalkozások 2008-ban még 17 ezer lakást építettek, tavaly még 3 ezret sem. A múlt évben összesen 7293 új lakást építettek, ami történelmi mélypont volt. A válság évében 36 ezer, de még 2009-ben is 33 ezer új lakást adtak át – számolt be róla a Népszava.hu.

A KSH friss számai örvendetesek, de az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) felmérése szerint a megkérdezett építési vállalkozások idén sem várnak áttörést a lakáspiacon – kommentálta a KSH-adatokat a Népszavának Tolnay Tibor, a szövetség elnöke.

A szakember állítását megerősíti a KSH is, amikor azt közölte, az épített lakások száma a növekedés ellenére alacsony, a válságot megelőző 2008. év első félévében használatba vett lakások 29 százalékának felel meg. Ráadásul igen jelentős az ország régiói közötti eltérés: idén eddig 18 százalékkal kevesebb lakás épült a megyei jogú városokban és 66, illetve 47 százalékkal több a kisebb városokban és a községekben.

A fővárosban ugyanekkor 16 százalékkal nőtt az átadott lakások száma a tavalyi év első félévéhez képest. Az összes lakás több mint fele (1660) Közép-Magyarországon épült. Ezen kívül csak Győr-Moson-Sopron megyében figyelhető meg számottevő építési tevékenység, itt meghaladta a négyszázat a használatba vett lakások száma. Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön azonban csökkent a lakásépítés, 39, illetve 67 százalékra.

Az ÉVOSZ elnöke megemlítette, a növekedésben szerepet játszott az is, hogy jó néhány korábban félbehagyott, szerkezetkész ingatlant a kedvezőbb kamatok, illetve hitelkonstrukciók miatt sok vállalkozó most fejezett be.

Balatoni András, az ING vezető elemzője kiemelte, hogy tartós és elnyújtott lehet a lakáspiaci konszolidáció. A válság előtti időszakhoz képest ugyanakkor messze elmarad a lakáspiaci aktivitás mind a kiadott építési engedélyek, mind az új lakások építését illetően – tette hozzá.

Az elnyújtott konszolidációval Tolnay is egyetértett, hozzátéve, hogy amíg a lakosság jelentős része ennyire el van adósodva, érthető, hogy sokan tartanak a hitelfelvételtől. A szakember becslése szerint idén akár 9 000 új lakást is átadhatnak. Az mindenképpen elgondolkodtató viszont, hogy 2014. első félévében a teljes építőipari szakma teljesítménye 60,5 százalékkal növekedett, ám valójában az épületépítés összességében 0,4 százalékkal csökkent, ide tartozik a lakásépítési szegmens is. Igazi bővülés a közösségi – állami, önkormányzati – beruházásoknál, út-, vasút-, egyéb infrastrukturális építkezéseknél volt, mintegy 83 százalékos növekedéssel. Igaz, ezek szinte kivétel nélkül uniós forrásból épülnek.

A nagy infrastrukturális építkezéseken rendkívül drága és korszerű gépekkel dolgoznak a kivitelezők, viszonylag kevés a foglalkoztatottak aránya. A legtöbben éppen a magasépítésnél, például a lakásépítésnél dolgoznának, ha lenne elegendő megbízás.

A 92 ezer bejegyzett építési vállalkozásból 82 ezer működik, s ezek 90 százaléka egy–öt embert foglalkoztat, s ők végzik a magasépítési, lakásépítési munkák zömét. Ez a szegmens még nem érzi a fellendülést, de lehet, hogy bajban is lennének egy hirtelen megugró építési láz miatt, mert az építőipari szakemberek java része már külföldön dolgozik, emellett egyre kevesebb a jól képzett szakember.