Rossz lapra tett Orbán, lufinak bizonyult akkumulátorgyár-bumm
Az elektromos autók piaca közel sem bővül úgy a világban, ahogy az előzetes elemzések jósolták. Ez pedig a magyar gazdaságra is hat, ahol az Orbán-kormány komoly kockázatot vállalva óriási tétet tett az akkumulátorgyártásra. Az idetelepült gyártók esetleg több állami támogatással, a biztonsági- környezetvédelmi költségek lefaragásával vagy több ázsiai vendégmunkással maradhatnak versenyben.
Meglehetősen ellentmondásos az autóipar helyzete, hiszen a nyugati, például az uniós szabályozás egyértelműen az elektromos autók (EV) mellett tette le a voksát, amihez a gyártók is igyekeznek alkalmazkodni. Emiatt az elmúlt években láthatunk bizonyos fokú EV eufóriát, most viszont, ha nyíltan nem is, a színfalak mögött viszont komoly frusztráció van kialakulóban – írja a Privátbankár. Mindez az Orbán-kormány tervére, a magyar autóipar akkumulátorgyártásra való átállítására is negatívan hathat ki,
A helyzetet jellemzi, hogy a Tesla és a kínai gyártók mögött lépéshátrányba kerülő német cégek például nagyon bizakodóan nyilatkoznak, miközben a piac lassabb változása óriási könnyebbséget jelent számukra. A piac összes klasszikus szereplője (a különutas stratégiát folytató Toyotát kivéve) optimista értékesítési előrejelzéseket adtak ki az elektromos modellekkel kapcsolatban, és ambiciózus célokat jelentettek be az elektromos járművek növekedésére vonatkozóan.
Tavaly viszont a valóság és a tervek finoman szólva sem találkoztak.
Emiatt úgy tűnik, a korábbi felfokozott várakozásokat elengedve a vállalatok számos régióban módosítják a terveiket. Az utóbbi másfél hónapban a Ford Motor, a General Motors a Mercedes-Benz, a Volkswagen, a Jaguar, a Land Rover és az Aston Martin is visszaveszett vagy elhalasztják elektromos jármű terveiből – írja a gazdasági lap elemzése.
Már Elon Musk is visszafogja a lovakat
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Gazdaság
2024. január 13., 08:53
Az Európai Bizottság vizsgálatot indított több, Európában jelen lévő kínai elektromos autógyárral, köztük a BYD-vel szemben is, amely nemrég jelentett be egy szegedi gigaberuházást.
Külföld
2023. november 2., 13:54
Az elektromos autókra való átállás illetve a kínai és orosz importtól való függés nehéz helyzetbe hozza az EU autógyártóit, az európai illetve a déli féltekére exportált bányászatnak azonban komoly környezeti kockázatai vannak.
Elon Musk vezérigazgató január végén elmondta, hogy még az Egyesült Államokban vezető szerepet betöltő Tesla is, amely a becslések szerint 2023-ban az ország EV-eladás 55 százalékát tehette ki, felkészült arra, hogy a növekedés mértéke „jelentősen alacsonyabb” lehet, mint azt előzetesen várni lehetett. Nem véletlen egyébként, hogy a Tesla az utóbbi időszakban számos alkalommal csökkentette az árait.
Az iparág számos vállalatánál hangoztatják most azt, hogy amit 21-ben és 22-ben láttunk, az egy átmeneti piaci kiugrás volt, amikor az EV-k iránti kereslet látványosan nőtt. Ez a növekedési ütem ugyanakkor tavaly visszaesett és valószínűleg a következő időszakban sem lesz olyan brutális, mint abban két évben. Éppen ezért vélik sokan úgy, hogy állami támogatások nélkül a szabályozásnak alkalmazkodnia kellene a realitáshoz alkalmazkodnia. Így hosszabb ideig kellene fenntartani a vegyes járműkínálatot, vagyis az EV-k mellett tovább kínálatban kellene tartani a hibrideket és ezek mellett gázüzemű járműveknek is nagyobb szerepe lehetne.
Ez is érdekelheti: Bajban van a Tesla: benzinesre cseréli az egyik legnagyobb autókölcsönző az autóit
Kipukkant a lufi
A Cox Automotive becslése szerint az amerikai EV-eladások tavaly rekordszámú, 1,2 millió darabot tettek ki, ami a teljes piac 7,6 százalékát jelenti, ez összességében még mindig nem számít kimagaslónak. Ehhez képest az Európai Unió jobban áll az elektromos átállás folyamatában, annak ellenére, hogy a várakozásokhoz képest ezen a piacon is a vártnál lassabban megy végbe ez a folyamat. Az EU-ban az EV-k szegmense 37 százalékkal ugrott meg tavaly is, ennek révén az összes új autó 14,6 százaléka volt teljesen elektromos. A legoptimistább előrejelzések szerint az amerikai piacon az új járműveknél az EV-k aránya az évtized végére maximum 40 százalékra emelkedik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy
még nagyon hosszú ideig forgalomban maradnak a belső égésű motorral hajtott autók.
Az EU-ban összességben ennél jobbak a kilátások, ám a néhány évvel korábbi prognózisok várhatóan itt sem teljesülnek.
Vélhetőleg maguk a gyártók is fűtötték azokat a várakozásokat, amelyek arról szóltak, hogy a nem túl távoli jövőben lezajlik majd a közlekedés elektromos átállása, és mindenki kizárólag elektromos járműveket kínál majd. Ezek az álmok azonban úgy tűnik nem fognak megvalósulni.
Az autógyártók most úgy látják, hogy lassabb átmenet lenne reális, ugyanakkor a szabályozás ezt nem teszi lehetővé. Az Egyesült Államokban a környezetvédelmi előírások miatt, amennyiben a vállalatok nem tudják hozni az elvárt alacsonyabb kibocsátási szinteket, úgy összességében több mint 14 milliárd dollárnyi bírságot kaphatnak 2032-ig. A mérleg másik oldalán viszont ott van, hogy
jelenleg nem a gyártók, hanem a fogyasztók akaratán múlik ez a kérdés, hiszen rekordmértékű EV készletek halmozódtak fel az amerikai gyártóknál és kereskedőknél.
Az EU-ban még érdekesebb a helyzet, hiszen a szabályozás 2035-től konkrétan tiltja a belső égésű motorral szerelt járművek gyártását. Ráadásul az itteni piacon működő cégek többsége ennél előbb, akár már 2030-tól felhagyna az ilyen típusok forgalmazásával. A probléma az, hogy a jelenlegi kilátások alapján a következő 10 évben kis valószínűséggel történik majd meg az EV-k teljes térhódítása.
Ez is érdekelheti: Kipukkadt a buborék? Visszaesett az elektromos autók eladása
Veszélybe került Orbán ambiciózus terve?
A globális folyamatok természetesen helyi szinten is hatással vannak, így mindez Magyarországot is érinti. Már csak azért is, mert a gazdaságunk méretéhez képest hazánk autóipara viszonylag nagynak számít. Ráadásul a kormány – számos kritika ellenére – az akkumulátorgyártásban látta a magyar ipar jövőjét.
A már bejelentett beruházások alapján 2030-ban évente nagyjából 4-5 millió autóhoz megfelelő akkukapacitás lehet, ami a mostani folyamatok alapján túlzónak tűnik, nem sok remény van arra, hogy erre valóban lesz az európai piacon kereslet.
Persze lehetséges, hogy a piaci folyamatokat látva a beruházások más ütemben fognak megvalósulni, ami viszont lassabb gazdasági növekedést feltételez a jövőben.
Lehetséges olyan forgatókönyv is, hogy az idetelepülő cégek még erősebb árversenybe mennek bele, ami olyan módon képzelhető el, ha nagyobb állami támogatást kapnak, vagy a (környezetvédelmi) szabályokat nem tartják be, esetleg még több olcsó ázsiai munkást hoznak be.
Nem nehéz belátni, hogy gazdasági és társadalmi okokból egyik forgatókönyv sem szerencsés, hiszen ezek költségeit végső soron a magyar embereknek kell majd megfizetni – írja a lap.
Ez is érdekelheti: Sziijártó: Szegeden épít gyárat a kínai BYD, a világ legnagyobb elektromosautó-gyártója
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Stringer / Imaginechina via AFP)
