Kamu az EU által támogatott „zöld bányászat”
Az elektromos autókra való átállás illetve a kínai és orosz importtól való függés nehéz helyzetbe hozza az EU autógyártóit, az európai illetve a déli féltekére exportált bányászatnak azonban komoly környezeti kockázatai vannak.
Új beszerzési források után néz az EU ásványi anyagokból, miután a kereslet megugrásával egyre látványosabb lett a függése Kínától és Oroszországtól – írja az Investigate Europe nyomán a G7 gazdasági portál.
Az elektromos autók generálják a keresletet
Az akkumulátorokhoz is használt lítium, a kobalt és a mangán globális feldolgozásának több mint a felét Kína irányítja. Kína legutóbb korlátozta a grafit exportját, amely a lítium-ion akkumulátorok fontos összetevője. Globálisan az összes grafit 90 százalékát kínai cégek finomítják.
2050-re Európa 21-szer több lítiumot és négyszer annyi kobaltot fog használni egy bányászati lobbivállalat széles körben idézett tanulmánya szerint.
A megnövekedett igény 60 százalékát a közlekedés adja, mivel 2035 után nem lehet új benzines és dízelautókat értékesíteni az EU-ban.
Azonban ezek az előrejelzések „az autóhasználat növekedéséből indulnak ki, és önbeteljesítő jóslatként működnek, az autóipar érdekeit szolgálva” az Európai Környezetvédelmi Iroda szerint.
Európában a „zöld bányászat” jegyében évtizedek óta először felfutóban vannak az új bányászati projektek, az egyik Lappföldön, Svédországban, de Portugáliában és Görögországban is terveznek ilyeneket, a helyi lakosok ellenállása ellenére.
Az Európai Bizottság szeretné, ha 2030-ra az éves uniós nyersanyag-felhasználás 10 százalékát helyben bányásznák, és 65 százaléknál több nem érkezhet egy unión kívüli országból sem egy elfogadás előtt álló jogszabálytervezet alapján. A környezetvédők tiltakoznak, szerintük az EU tervezete vállalati érdekek szerint íródott, megengedi például a környezetkárosító „stratégiai” projekteket, ha „kiemelkedő közérdek” fűződik hozzájuk.
Európa is szeret a másik ablaka alá szennyezni
Ugyanakkor az EU nem helyben képzeli el új bányák tömeges megnyitását. 10 milliárd eurót tervez befektetni 108 zöld projektbe Dél-Amerikában és Mexikóban. Az EU idén nyáron partnerségi megállapodásokat kötött például Argentínával és Chilével, és tárgyal más, nagyobb nyersanyagkészlettel rendelkező országokkal, például Kongóval és Ausztráliával. Eddig bejött Európának a kitermeléssel járó szennyezés, a rendkívüli környezeti és társadalmi károk látótávolságon kívül, Kínában, Chilében, Kongóban tartása.
Azonban Kína időközben feljebb lépett az ellátási láncban, most már a bányászat mellett feldolgozásban hasít ki nagy szeletet a világpiacból. Kínának az a legjobb, ha máshol szennyezik a környezetet és merítik ki az erőforrásokat, miközben akkora finomító és feldolgozó kapacitásokat épít ki, amivel senki nem lesz képes versenyezni.
A jelek szerint Európa továbbra is úgy kezeli a problémát, hogy a déli féltekére exportálja azt, és nem tesz valódi lépéseket a felhasználás csökkentésére
– összegzi az Investigative Europe cikkét a G7.
(Kiemelt képünk illusztráció. Egy munkás lítiumsót vesz a bányában az Atacama-sivatagban, a chilei Salar de Atacamában 2022. október 25-én. A Chilei Vegyipari és Bányászati Társaság (SQM) bővíti bányászati tevékenységét a Salar de Atacamában, hogy kielégítse a lítium-karbonát iránti növekvő globális keresletet, amely az elektromos járművek akkumulátorgyártásának fő összetevője. Chile a világ második legnagyobb lítiumtermelője Ausztrália után. Fotó: Lucas Aguayo Araos / Anadolu / AFP)