Más lesz a nyugdíj összege, ha jól dönt

Másként számítják az ellátását azoknak, akik – elérve az öregségi nyugdíj korhatárukat – idén mennek nyugdíjba, és más azokra, akik már 2024-ben betöltik a 65. életévüket, de csak jövőre kezdik meg nyugdíjas éveiket.

2024. október 2., 11:32

Szerző:

Más lesz a nyugdíj összege, ha jól dönt

Az Adó Online hívja fel arra a figyelmet, hogy az 1959-ben születetteknek, akik 2024-ben érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt, több lehetősége is van dönteni a nyugdíj mértékéről. 

Nem mindegy, hogy 2024-ben vagy 2025-ben kezdik el folyósítani a nyugdíj összegét

Amint arra a lap felhívja a figyelmet, a felmerülő lehetőségek kiválasztásánál az egyik meghatározó tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely különbséget mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.

2018. július 25-ét követő nyugellátásoknál már nem előfeltétel, hogy azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, ne álljon biztosítási jogviszonyban a személy.

Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak

Nyugdíjkorhatár előtt, a nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintet nélkül a Nők40  negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől.

Öregségi nyugdíjkorhatár az alábbiak szerint alakul:

  • aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
  • aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
  • aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
  • aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

Ha az öregségi nyugdíjra jogosult úgy dönt, hogy 2024-ben vonul nyugdíjba, akkor a neki járó összeg kiszámítása a 2024. évi szabályok szerint történik, és

már 2025-ben részesülni fog az éves januári nyugdíjemelésben és a 13. havi nyugdíjban.

Amennyiben 2025-től kezdődik a nyugdíjba vonulás, a 2025. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az évi rendszeres nyugdíjemelés először 2026-ban jár, ahogyan a 13. havi nyugdíj is.

Ugyanakkor érdemes mérlegelni, hogy a 2025. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók

jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.

Ha elhalasztja a nyugdíjba vonulást, magasabb összegre lesz jogosult

A lap szerint aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. 

A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 %-a.

A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

Például, ha az 1959-ben született személy 65. születésnapját követően még egy évig dolgozik a nyugdíj igénybevétele nélkül,

hat százalék nyugdíjnövelésre szerez jogot.

Emellett lehetőség van nyugdíjrögzítésre is, amely azt jelenti, hogy bár valaki tovább dolgozik a korhatár betöltése után, kérheti nyugdíja megállapítását, de folyósítást csak későbbi időponttól igényel. 

(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Shutterstock)

A rovat további cikkei