Kiderült, mikor emelhetik a nyugdíjkorhatárt Magyarországon
A nyugdíjrendszer fenntartása kapcsán időről időre felmerül a kérdés, hogy emelni kell-e a nyugdíjkorhatárt Magyarországon. Lesz a közeljövőben realitása, hogy emelik a nyugdíjkorhatárt? Ennek a kérdésnek jártunk utána Farkas András nyugdíjszakértő segítségével.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint demográfiai okokból nem jött még el a nyugdíjkorhatár változtatásának, mert a 65 éves életkorban várható további élettartam Magyarországon „fájdalmasan rövid” az uniós átlaghoz képest.
A Ratkó-unokák nyugdíjazása fogja megváltoztatni a jelenlegi nyugdíjkorhatárt
Az emelés szükségessége valójában csak 2035 után lesz komoly kérdés, mert a Ratkó-unokák (elsősorban az 1973 és 1977 között született nagy létszámú évjáratok) akkor kezdik majd mérlegelni a nyugdíjba vonulást, ennek következtében a nyugdíjasok létszáma fél évtized alatt több mint háromszázezer fővel nőhet, a jelenlegi kétmillóról 2,3 millióra.
Amint arra a szakember rávilágít,
a korhatáremelés valódi indoka mindig az, hogy aktív járulékfizetőként éljünk hosszabb ideig, ne pedig nyugdíjasként, vagyis tovább fizessünk járulékot, és rövidebb (legalábbis az előző nemzedékekhez képest nem hosszabb) ideig vegyünk igénybe nyugellátást.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Itthon
2024. július 30., 13:39
Az Európai Unió a várható élettartamhoz képest állapítaná meg a nyugdíjkorhatárt. Magyarországon pillanatnyilag magasabb a nyugdíjkorhatár, mint 11 másik EU-tagállamban.
Itthon
2024. június 28., 10:23
A hungarikumnak számító Nők40 nyugdíjprogram változás előtt áll. Immár a nyugdíjba vonuló nők csaknem fele veszi igénybe a programot, amely nem csupán a korhatár előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét nyújtja, de ezt levonások nélkül teszi meg.
Itthon
2024. április 29., 12:02
Magyarországon tavaly 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott a nyugdíj mellett. A legtöbben a feldolgozóiparban tevékenykedik, de a kereskedelemben és gépjárműjavításban is szép számmal dolgoznak az idősek.
Az EU átlagában 65 éves életkorban a férfiak várható további élettartama 17,3 év, a nőké 20,9 év.
Magyarországon ezzel szemben 65 éves korban egy férfi további várható élettartama csak 13,2 év, egy nőé 17,3 év.
Így egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig, egy magyar nő 20-21 évig nyugdíjas. A nők kedvezményes nyugdíja miatt a nők nyugdíjba vonulása korcentruma 61-62 év körül ingadozik, a férfiaknak mikndenképpen meg kell várniuk a nyugdíjkorhatáruk betöltését, vagyis a 65 évet.
A férfiak méltatlankodnak is emiatt, szokásos ellenvetésük szerint meg sem érik a 65-ik életévüket. Jelenleg a 65 éves életkorukat a férfiak 73%-a, a nők 87%-a éli meg (vagyis a férfiak 27%-a, a nők 13%-a hal meg a korhatár betöltése előtti életkorokban).
Még így is nő a nyugdíjban eltöltött idő
A következő évtizedekben tovább nőhet a nyugdíjban töltött idő, miután az időskorban várható további élettartam is bár lassabb tempóban, de valőszínűleg emelkedni fog, így az y generációnak és a náluk is fiatalabb z és alfa nemzedékeknek arra kell készülniük, hogy negyedszázadnál is hosszabb ideig nyugdíjasok lehetnek.
Amint arról a 168.hu is beszámolt, az EU majdnem minden olyan tagállamában tervezik a nyugdíjkorhatárok emelését, ahol a korhatár nem éri el a 65 évet. Jelenleg az osztrák, a horvát, a lengyel és a román nők, továbbá a bolgár, a cseh, az észt, a lett, a litván, valamint az 1961 előtt született finn és máltal férfiak és nők esetében alacsonyabb 65 évnél a nyugdíjkorhatár.
Azok az EU tagállamok, amelyekben jelenleg is 65 év vagy magasabb a nyugdíjkorhatár, a jövőbeni emelési terveiket jellemzően a 60 vagy 65 éves korban várható további élettartam alakulásától teszik függővé (a 27 tagállamból már 13-an vezették be ezt a megoldást, köztük Svédország, Hollandia, Finnország, Dánia, Ciprus, Észtország, Olaszország, Portugália, Szlovákia, Cseh Köztársaság és Bulgária). Ezt javasolja az EU Magyarország számára is a 2025-re vállalt nyugdíjreform egyik érdemi tényezőjeként.
A tagállamok már sorra emelik a nyugdíjkorhatárt
Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 évre, Dániában 2035-től 69 évre, Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra nő a korhatár.
Svédországban rugalmas nyugdíjba vonulási korspektrum érvényesül, jelenleg 63 - 69 év között lehet igényelni nyugdíjat, de minél korábbi életkorban igényli valaki, annál kisebb lesz a nyugdíja a várható további élettarttamtól függő életjáradék-osztók alkalmazása következtében. Hollandiában a nyugdíjkorhatár 2024-ben 67 évre nő, de 2025-től teljes mértékben a nyugdíjazás időpontjában várható további átlagos élettartam függvénye lesz (a várható élettartam 12 hónapos növekedése 8 hónapos korhatár-emelkedést von magával).
Miután Magyarországon a 2010 óta tartó emelési ciklusban a 62 éves korhatár 3 évvel 65 évre emelkedett az 1956. december 31. után született minden évjárat esetében, amely jelenleg is magasabb, mint 11 EU-tagállamban, semmilyen közvetlen szükség nem indokolja a rövid időn belüli korhatáremelést.
Az elmúlt évtizedben Magyarországon gyorsabban nőtt a nyugdíjkorhatár, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam, így belátható időn belül eleve nincs szükség további emelésre.
A 65 éves életkorban várható további élettartamtól természetesen bármikor függővé tehető a magyar nyugdíjkorhatár alakulása is.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Pixabay)
