Nem jár a nyugdíj, ha ez a feltétel nem teljesül, még akkor sem, ha elérte a nyugdíjkorhatárt
A teljes öregségi nyugdíjnak több feltétele van. Az egyik feltétellel, a 65 éves korhatár betöltésével a legtöbben tisztában vannak, ám van egy másik kritérium is, aminek meg kell felelni.
A teljes öregségi nyugdíj eléréséhez a betöltött 65. életév mellett 20 év szolgálati idő kell – írja a HR Portál. A fő szabály szerint ugyanis csak ebben az esetben folyósítják ezt az ellátást. Ha valaki az utóbbi feltételnek ugyan nem felel meg, viszont van minimum 15 évnyi szolgálati ideje, akkor résznyugdíjra jogosult.
Ebben az esetben mégis folyósítják a nyugdíj összegét
Ez alól jelenleg van egy kivétel, de az sem a ledolgozott évek számában, hanem a korhatár betöltése előtti nyugdíjazásban kedvezményt. A Nők40 adta lehetőséggel azok a nők élhetnek, akik 40 év jogosultsági idő után szeretnének még 65 éves kor alatt nyugdíjasokká válni. Nekik a 40 évbe beszámít a munka mellett az az idő is, amelyet gyermekneveléssel töltött időre folyósított ellátásban töltöttek. Amint arról a 168.hu korábban beszámolt, az így szerezhető kedvezményes nyugdíj összegét ugyanúgy állapítják meg, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét, vagyis nem csak a 40 évi jogosultsági idő, hanem az érintett egész élete során szerzett összes szolgálati idő és az 1988 óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteiből számított nettó havi életpálya átlagkeresete figyelembe vételével számítják ki a kedvezményes nyugdíj összegét.
Emellett szolgálati idő alapját adja az ápolási díj vagy rehabilitációs ellátás folyósításának időtartama is, 1998 óta azonban a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányokkal töltött évek már nem. A szakmunkás tanulói jogviszony és a katonai (polgári) szolgálat ideje azonban igen.
Aki a fentiek szerint a kormányhivataltól nyugdíj folyósítását igényli, az 60 napon belül született határozatot követő 13 nap után meg is kapja első járandóságot.
A nyugdíj mértékét növelné, a nyugdíjban töltött éveket csökkentené OECD
Az OECD a napokban hozta nyilvánosságra a nyugdíjakkal kapcsolatos korrekciós javaslatcsomagját. Ebben a dokumentumban szerepel a Nők40 megváltoztatása több szolgálati év beiktatásával vagy alsó korhatár bevezetésével, illetve az öregségi nyugdíjkorhatár emelése is felmerül, 2070-re egészen 69 évre.
Az OECD szerint a korai nyugdíjazás legfeljebb két évvel lehet korábbi a nyugdíjkorhatárnál, mert csak így nem jelentene extra terhet. A szervezet jelentésének tanúsága szerint a Nők40 is fokozatosan szigorodna: az OECD úgy véli egy alsó korhatárt – a javaslat szerint ez 60 lenne – kellene bevezetni és/vagy a szükséges szolgálati éveket kellene fokozatosan megemelni. Közlésük szerint ez a fokozatos emelkedés 1,1 százalékos megtakarítást eredményezte 2070-ben GDP-arányosan. A szervezet egyébként felvázol egy olyan lehetőséget is, hogy a kormány lassan vezesse ki a Nők40-et, egészen addig, amíg a nyugdíjkorhatár nem lesz megegyező a nők és a férfiak esetében. A jelentés szerint így nagyban nőne a nők jelenléte a munkaerőpiacon, valamint hozzávetőlegesen 1 százalékkal csökkenne a költségvetési teher is.
Az OECD javaslata szerint a 13. havi nyugdíjnak indexált felső határa lenne, vagyis maximalizálva lenne, mennyit lehet kifizetni, ezzel szintén a költségvetésben keletkezne megtakarítás. A járulékemelést is felvetik a jelentésben, a javaslat szerint 10,8 százalékponttal kellene emelni 2070-ig a mostani 21,65 százalékról 32,5 százalékra.
Az OECD jelentéssel kapcsolatban a portálnak a Pénzügyminisztérium is reagált, válaszukban közölték, a kormány nem tervez változást a nyugdíjrendszerben, a nyugdíjak megőrzik az értékállóságukat, valamint a 13. havi nyugdíj is kifizetésre kerül. A minisztérium továbbá azt is tudatta, az Európai Bizottság nyomására készült javaslattal nem értenek egyet, nem támogatják azt.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Freepik)